Interaktív új OKJ (2016-tól jelenleg is érvényes)

Az alábbiakban megtekintheted az Új OKJ (2016) felépítését, rendszerét, főbb változásait:

Szakképesítések típusai
  • Szakképesítés: Egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít, a szakmai és vizsgakövetelménye jellemzően több saját modult, illetve más szakképesítéssel közös modul(oka)t is tartalmazhat.

  • Részszakképesítés: Legalább egy munkakör ellátására képesít, szakmai és vizsgakövetelménye egy szakképesítés egyes moduljait tartalmazza.

  • Szakképesítés-ráépülés: A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakképesítésre épül, jellemzően saját modul(oka)t tartalmaz, újabb munkakör(ök) ellátására képesít. Egy szakképesítés-ráépülés több szakmai előképzettségként elfogadható szakképesítésre is ráépülhet.

OKJ szám felépítése

Vidd az egeret a számok fölé, akkor megjelenik a magyarázat az OKJ számok felépítéséről!

5272301
21-es szint alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve a Szakképzési Hídprogramban szerezhető meg.
31-es szint alsó középfokú résszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (bemeneti kompetencia) épül, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a szakiskolai képzésben, illetve a Szakképzési Hídprogramban szerezhető meg.
32-es szint alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg.
33-as szint alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül.
34-es szint középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg.
35-ös szint középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül.
51-es szint felső középfokú részszakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerehető meg.
52-es szint felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg.
53-as szint felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül.
54-es szint emeltszintű szakképesítés (technikus), amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg.
55-ös szint emeltszintű szakképesítés-ráépülés, amely elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül.
62-es szint felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés.
Szintrendszer
  • 21-es szint alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve a Szakképzési Hídprogramban szerezhető meg.

  • 31-es szint alsó középfokú résszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (bemeneti kompetencia) épül, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a szakiskolai képzésben, illetve a Szakképzési Hídprogramban szerezhető meg.

  • 32-es szint alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg.

  • 33-as szint alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül.

  • 34-es szint középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg.

  • 35-ös szint középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül.

  • 51-es szint felső középfokú részszakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerehető meg.

  • 52-es szint felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg.

  • 53-as szint felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül.

  • 54-es szint emeltszintű szakképesítés (technikus), amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg.

  • 55-ös szint emeltszintű szakképesítés-ráépülés, amely elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül.

  • 62-es szint felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés.

Szakmacsoport
  • Szakmacsoportok:
    1. Egészségügy
    2. Szociális szolgáltatások
    3. Oktatás
    4. Művészet, közművelődés, kommunikáció
    5. Gépészet
    6. Elektrotechnika-elektronika
    7. Informatika
    8. Vegyipar
    9. Építészet
    10. Könnyűipar
    11. Faipar
    12. Nyomdaipar
    13. Közlekedés
    14. Környezetvédelem
    15. Közgazdaság
    16. Ügyvitel
    17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció
    18. Vendéglátás-turisztika
    19. Egyéb szolgáltatások
    20. Mezőgazdaság
    21. Élelmiszeripar
    22. Rendészet, honvédelem és közszolgálat
    23. Vízügy

Szakközépiskolai ágazatok
  • Szakközépiskolai ágazatok:
    I. Egészségügy
    II. Egészségügyi technika
    III. Szociális
    IV. Pedagógia
    V. Képző- és iparművészet
    VI. Hang-, film és színháztechnika
    VII. Bányászat
    VIII. Épületgépészet
    IX. Gépészet
    X. Kohászat
    XI. Villamosipar és elektronika
    XII. Távközlés
    XIII. Informatika
    XIV. Vegyipar
    XV. Vegyész
    XVI. Építőipar
    XVII. Könnyűipar
    XVIII. Faipar
    XIX. Nyomdaipar
    XX. Közlekedésépítő
    XXI. Közlekedés
    XXII. Közlekedésgépész
    XXIII. Környezetvédelem
    XXIV. Közgazdaság
    XXV. Ügyvitel
    XXVI. Kereskedelem
    XXVII. Vendéglátóipar
    XXVIII. Turisztika
    XXIX. Optika
    XXX. Szépészet
    XXXI. Agrár gépész
    XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás
    XXXIII. Mezőgazdaság
    XXXIV. Kertészet és parképítés
    XXXV. Földmérés
    XXXVI. Élelmiszeripar
    XXXVII. Sport
    XXXVIII. Rendészet és közszolgálat
    XXXIX. Közművelődés
    XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika
    XLI. Vízügy
    XLII. Előadóművészet

Képzési munkarend
  • nappali (N),
    esti (E),
    levelező (L),
    egyéb sajátos munkarend (S),
    iskolarendszeren kívüli, adott óraszámú képzés - tanfolyami képzés (TK),
    távoktatás (T).

Interaktív OKJ (2013)

Az alábbiakban megtekintheted az OKJ (2013) felépítését, rendszerét, főbb változásait:

OKJ felépítése (2013)
Bevezető

Kihirdetésre került a Kormány 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékről, mely 2012-től érvényes.

Az OKJ 486 szakképesítést, szakképesítés ráépülést, valamint 146 rész-szakképesítést tartalmaz, ez az előző években érvényben lévő OKJ-hoz képest jelentős egyszerűsítés ment végbe, mivel ezelőtt közel 1500 képzés közül tudott választani a tanulni vágyó.

A főbb változásokat alábbiakban olvashatjátok:

  • Szakképesítések típusai
  • Szakképesítések nyilvántartása, megváltozik az OKJ szám felépítése
  • Szintrendszer lép érvénybe
  • Szakmacsoport jelenik meg
  • Megjelentek a Szakközépiskolai ágazatok
  • Megváltozott a képzések választható munkarendje

A továbbiakban részletesen olvashatsz ezekről.

Szakképesítések típusai

Számos szakképesítés megszűnik, helyüket új szakképesítések veszik át, egyes szakképesítések összeolvasztásával új képzéseket találunk a Jegyzékben.

És ez miért jó? Nézzünk egy példát, vegyük a Marketing- és reklámügyintéző szakképesítést:

  • Szakképesítés: Jellemzően több foglalkozás több munkakörének betöltésére jogosít, a modulrendszerű oktatás lehetőségeit kihasználva, több szakképesítés is közös modulokkal rendelkezik.

  • Részszakképesítés: Minimum egy munkakör betöltésére képesít, a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározottak szerint a szakképesítés moduljainak csak egy részét tartalmazza.

  • Szakképesítés-ráépülés: Ahogyan eddig is, az új OKJ bevezetése után is találunk szakképesítés-ráépüléseket, amelyek nem csak bizonyos iskolai végzettséget igényeltek, hanem valamilyen szakmai előképzettséget is. Ez azt jelenti, hogy csak akkor kezdhetjük meg egy adott szakképesítés tanulását, ha már egy hasonló, de alacsonyabb szintű szakképesítést korábban megszereztünk.

  • Megszüntek az elágazások: Helyüket új, vagy tartalmilag átszervezett szakképesítések veszik át.

OKJ szám felépítése

Átalakult az OKJ azonosító: az eddigi 16 számjegy helyett 7 számjegyű OKJ azonosítókkal találkozhatunk, melynek felépítését az alábbi ábra szemlélteti.

Vidd az egeret a számok fölé, akkor megjelenik a magyarázat az OKJ számok felépítéséről!

5272301
alapfokú részszakképesítés (21): befejezett iskolai végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve a HÍD II. programban szerezhető meg
alsó középfokú részszakképesítés (31): alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban: bemeneti kompetencia) épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve HÍD II. programban szerezhető meg
alsó középfokú szakképesítés (32): alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg
alsó középfokú szakképesítés-ráépülés (33): alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül
középfokú szakképesítés (34): alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg
középfokú szakképesítés-ráépülés (35): alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül
felső középfokú részszakképesítés (51): érettségi végzettséghez kötött és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg
felső középfokú szakképesítés (52): érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg
felső középfokú szakképesítés-ráépülés (53): az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül
emeltszintű szakképesítés (54): érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg
emeltszintű szakképesítés-ráépülés (55): elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül
felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés (62)
Szintrendszer

Jelentősen átalakul a szakképesítések szintezése:

  • alapfokú részszakképesítés (21): befejezett iskolai végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve a HÍD II. programban szerezhető meg

  • alsó középfokú részszakképesítés (31): alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban: bemeneti kompetencia) épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve HÍD II. programban szerezhető meg

  • alsó középfokú szakképesítés (32): alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg

  • alsó középfokú szakképesítés-ráépülés (33): alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül

  • középfokú szakképesítés (34): alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg

  • középfokú szakképesítés-ráépülés (35): alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül

  • felső középfokú részszakképesítés (51): érettségi végzettséghez kötött és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg

  • felső középfokú szakképesítés (52): érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg

  • felső középfokú szakképesítés-ráépülés (53): az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül

  • emeltszintű szakképesítés (54): érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg

  • emeltszintű szakképesítés-ráépülés (55): elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül

  • felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés (62)

Szakmacsoport

Eggyel bővül a szakmacsoportok listája: 22-es kóddal bekerült a Közszolgálat. (Kisebb jelentőségű a 18-as szakmacsoport nevének változása, ennek új megnevezése "Vendéglátás-turisztika".)

  • Szakmacsoportok:
    1. Egészségügy
    2. Szociális szolgáltatások
    3. Oktatás
    4. M!vészet, közm!vel dés, kommunikáció
    5. Gépészet
    6. Elektrotechnika-elektronika
    7. Informatika
    8. Vegyipar
    9. Építészet
    10. Könnyűipar
    11. Faipar
    12. Nyomdaipar
    13. Közlekedés
    14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás
    15. Közgazdaság
    16. Ügyvitel
    17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció
    18. Vendéglátás-turisztika
    19. Egyéb szolgáltatások
    20. Mez gazdaság
    21. Élelmiszeripar
    22. Közszolgálat

Szakközépiskolai ágazatok

A szakmai érettségi végzettség alapján bekerült a jegyzékbe a szakközépiskolai ágazatok megjelölése.

  • Szakközépiskolai ágazatok:
    I. Egészségügy
    II. Egészségügyi technika
    III. Szociális
    IV. Pedagógia
    V. Képz - és iparm!vészet
    VI. Hang-, film és színháztechnika
    VII.Bányászat
    VIII. Épületgépészet
    IX. Gépészet
    X. Kohászat
    XI. Villamosipar és elektronika
    XII.Távközlés
    XIII. Informatika
    XIV. Vegyipar
    XV.Vegyész
    XVI. Építőipar
    XVII. Könnyűipar
    XVIII. Faipar
    XIX. Nyomdaipar
    XX.Közlekedésépítő
    XXI. Közlekedés
    XXII. Közlekedésgépész
    XXIII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás
    XXIV. Közgazdaság
    XXV. Ügyvitel
    XXVI. Kereskedelem
    XXVII. Vendéglátóipar
    XXVIII. Turisztika
    XXIX. Optika
    XXX. Szépészet
    XXXI. Mez gazdasági gépész
    XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás
    XXXIII. Mez gazdaság
    XXXIV. Kertészet és parképítés
    XXXV. Földmérés
    XXXVI. Élelmiszeripar
    XXXVII. Sport

Képzési munkarend

Megváltozott a képzések választható munkarendje: a szakképesítéseknek, rész-szakképesítéseknek és a szakképesítés-elágazásoknak a lehetséges képzési munkarendje az alábbiakban olvasható:

  • nappali (N),
    esti (E),
    levelező (L),
    egyéb sajátos munkarend (S),
    iskolarendszeren kívüli, adott óraszámú képzés - tanfolyami képzés (TK),
    távoktatás (T).

Interaktív OKJ (2006-2012)

Az alábbiakban megtekintheted az OKJ (2006-2012) felépítését, rendszerét:

Az OKJ felépítése (2006-2012)
Bevezető

Az állam által elismert szakképessítéseket az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza. Ezt az évek során nagyon sokszor módosították, egyes szakképesítések megszűntek, helyettük újak kerültek be, egyesek összeolvadtak, mások szétváltak. 2006-ban viszont egy ennél sokkal nagyobb változtatás történt, a szakképzés egész szerkezetét átalakították. A legfontosabb változások a következők:

  • A szakmai követelmények moduláris felépítésűek, sok modul több szakképesítésnél is szerepel.
  • Megjelentek a rész-szakképesítések.
  • Egyes szakképesítések elágazásos szerkezetűvé váltak.
  • Az eddiginél jóval több egymásra épülő képesítés jelent meg.
  • Sok új szakképesítés született, néhány viszont megszűnt. (de persze vannak olyan túlélőkis, amelyek már eddig is léteztek és ezután is tovább élnek.

A továbbiakban részletesen olvashatsz ezekről.

Modul rendszerű tananyag

Nemcsak maguk a szakképesítések, de a tananyagok is jelentős átalakuláson mennek keresztül. Ezentúl nagyon sok szakképesítés esetén vannak úgynevezett alapmodulok. Ezek tartalmazzák azt a szakmai tudást, ami az adott szakképesítés-csoporton belül mindegyik szakképesítésnél szükséges.

És ez miért jó? Nézzünk egy példát, vegyük a Marketing- és reklámügyintéző szakképesítést:

  • A képzés során az alábbi modulokból kell sikeres vizsgát tennünk, hogy a szakmában elhelyezkedhessünk. Ezt követően kedvet kaphatunk hasonló szakképesítés megszerzéséhez, mint például a Kereskedelmi ügyintéző szakképesítés. Ilyen esetben a két képzés közös moduljaiból nem kell újra vizsgát tennünk, kizárólag a Kereskedelmi ügyintéző speciális moduljából.

    Marketing- és reklámügyintéző
    • 0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek
    • 0062-06 Marketing és PR alapismeretek
    • 0063-06 Ügyintézői feladatok a sajtókapcsolat, a rendezvényszervezés, a vállalati
    • 0066-06 A marketing és reklám-tevékenység szervezése
    Kereskedelmi ügyintéző
    • 0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek
    • 0062-06 Marketing és PR alapismeretek
    • 0067-06 A beszerzés és az értékesítés előkészítése, megszervezése
      • hiányzó modul
      • teljesített modul

A fentiek alapján már csak egy modulból kell viszgáznunk, így az eddigieknél rövidebb idő alatt újabb szakképesítést szerezhetünk.

Rész-szakképesítések

Az Országos Képzési Jegyzékben több szakképesítés esetében találkozhatunk rész-szakképesítésekkel. Amennyiben valaki Marketing- és reklámügyintéző szakképesíitést szeretne megszerezni, de a vizsgák során nem sikerül teljesítenie az összes modult, akkor sem marad megszerzett szakképesítés nélkül.

Ilyen esetben, ha a Marketing- és reklámügyintéző szakképesítéshez tartozó Hirdetési ügyintéző rész-szakképesítés követelménymoduljait sikeresen teljesíti, úgy Hirdetési ügyintéző szakképesítést szerez.

  • A vizsga során az alábbi modulokból tettünk sikeres vizsgát, így Hirdetési ügyintéző rész-szaképesítést szereztünk.

    Marketing- és reklámügyintéző
    • 0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek
    • 0062-06 Marketing és PR alapismeretek
    • 0063-06 Ügyintézői feladatok a sajtókapcsolat, a rendezvényszervezés, a vállalati
    • 0066-06 A marketing és reklám-tevékenység szervezése
    Kereskedelmi ügyintéző
    • 0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek
    • 0062-06 Marketing és PR alapismeretek
      • hiányzó modul
      • teljesített modul
Elágazások

Az Országos Képzési Jegyzékben több szakképesítésnek van úgynevezett elágazása.

Amennyiben ilyen szakképesítést kezdünk tanulni, akkor döntenünk kell, hogy a szakma mely speciális területén szeretnénk a későbbiekben elhelyezkedni és ez alapján az ahhoz szükséges szakképesítés-elágazást kell választanunk.

Az alábbi példában az Informatikus szakképesítést, illetve annak a választható elágazásait láthatjuk:

  • Az Informatikus szakképesítés választható elágazásai:
    • Gazdasági informatikus
    • Infostruktúra menedzser
    • Ipari informatikai technikus
    • Műszaki informatikus
    • Távközlési informatikus
    • Telekommunikációs informatikus
    • Térinformatikus
Ráépülő szakképesítések

Már korábban is voltak olyan Szakképesítések, amelyek nem csak bizonyos iskolai végzettséget igényeltek, hanem valamilyen szakmai előképzettséget is. Ez azt jelenti, hogy csak akkor kezdhetjük meg egy adott szakképesítés tanulását, ha már egy hasonló, de alacsonyabb szintű szakképesítést korábban megszereztünk.

Az ilyen típusú szakképesítéseket ráépüléseknek, ráépülő szakképesítéseknek nevezzük.

Nézzünk egy példát:

  • Az Egészségügyi asszisztens szakképesítés ráépülései:
    • Audiológiai szakasszisztens és hallásakusztikus
    • EEG szakasszisztens
    • Egészségügyi operátor
    • Fizioterápiás szakasszisztens
    • Gyógyszerkiadó szakasszisztens
    • Hallásakusztikus
    • Kardiológiai és angiológiai szakasszisztens
    • Klinikai fogászati higiénikus
    • Szemészeti szakasszisztens
    • Klinikai neurofiziológiai szakasszisztens

Most nézzük egyben a rész-szakképesítést, elágazást és a ráépülést:

    • Most nézzük egyben a rész-szakképesítést, elágazást és a ráépülést
OKJ számok felépítése

Vidd az egeret a számok fölé, akkor megjelenik a magyarázat az OKJ számok felépítéséről!

542110900105401
21 (alapszintű) nem igényel befejezett iskolai végzettséget.
31 (középszintű) nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettségre épül.
33 (középszintű) tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettségre épül.
51 (középszintű) középiskola befejező évfolyamának elvégzésére épül.
52 (középszintű) érettségi vizsgára épül.
54 (emelt szintű) érettségi vizsgára épül.
55 (felsőfokú) Érettségi vizsgára épülő szakképesítések.
61 (felsőfokú) Felsőfokú iskolai végzettségre épülő szakképesítések.
Az első számjegy által jelzett tanulmányi terület főcsoportok:
1 Oktatás
2 Humán tudományok és művészetek
3 Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések
4 Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományos képzések
5 Műszaki, ipari és építőipari képzések
6 Mezőgazdaság
7 Egészségügy és szociális gondoskodás
8 Szolgáltatások
a számjegy az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma
8. számjegy az alap-szakképesítést jelzi: 1 = igen, 0 = nem
9. számjegy a rész-szakképesítést jelzi: 1 = igen, 0 = nem
10. számjegy az elágazást jelzi: 1 = igen, 0 = nem
11. számjegy a ráépülést jelzi: 1 = igen, 0 = nem
A rész-szakképesítés, elágazás, vagy a ráépülés szintjét jelöli
21 (alapszintű) nem igényel befejezett iskolai végzettséget.
31 (középszintű) nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettségre épül.
33 (középszintű) tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettségre épül.
51 (középszintű) középiskola befejező évfolyamának elvégzésére épül.
52 (középszintű) érettségi vizsgára épül.
54 (emelt szintű) érettségi vizsgára épül.
55 (felsőfokú) Érettségi vizsgára épülő szakképesítések.
61 (felsőfokú) Felsőfokú iskolai végzettségre épülő szakképesítések.
a számjegy az azonos szintű rész-szakképesítés, elágazás és ráépülés szakképesítés sorszáma