Részletes keresés

Hidraulikus és pneumatikus berendezések kezelője - 2024 képzés

Hidraulikus és pneumatikus berendezések kezelője képzés adatai

  • Ágazat megnevezése: Gépészet
  • Szakképesítés azonosító száma: 07193002
  • Szakképesítés megnevezése: Hidraulikus és pneumatikus berendezések kezelője
  • KEOR kód: 0719 Általános műszaki (mérnöki) képzés, m.n.s.
  • Európai Képesítési Keretrendszer (EKK) szerinti szintje: 3
  • Magyar Képesítési Keretrendszer (MKK) szerinti szintje: 3
  • Digitális Kompetencia Keretrendszer (DKK) szerinti szintje: 4

  • Szeretnél értesítést kapni hol és mikor indul a(z) Hidraulikus és pneumatikus berendezések kezelője - 2024 tanfolyam, képzés?

    Kedves Érdeklődő! Az alábbi adatok megadásával próbáljuk az Önnek legmegfelelőbb tanfolyamot, képzést, képző intézményt megtalálni!

  • Hidraulikus és pneumatikus berendezések kezelője képzés munkaterülete:

    Hidraulikus és pneumatikus rendszerek, hajtástechnikai eszközök kezelésével, üzemeltetésével és karbantartásával foglalkozik. Kapcsolási rajz alapján villamos áramkört, pneumatikus kapcsolást, hidraulikus kapcsolást állít össze. Hidraulikus, pneumatikus méréseket hajt végre. Üzemelteti és karbantartja az automatikai berendezéseket, valamint irányítja az üzemeltetésüket. Műszeres hibafeltárási feladatokat, hibajavítást és ellenőrzést végez. Kicseréli a behatá- 2/11 rolt hibás egységet, modult, a javítást követően ellenőrzést végez. Visszaszereli a javított készüléket/berendezést, és funkciópróbát végez a visszaszerelt eszközön. Dokumentálja az elvégzett hibajavítást.

  • Hidraulikus és pneumatikus berendezések kezelője képzés megkezdésének feltételei:

  • Iskolai előképzettség: Alapfokú iskolai végzettség
  • Szakmai előképzettség: nem szükséges
  • Egészségügyi alkalmassági követelmény: szükséges
  • Szakmai gyakorlat területe és időtartama: nem szükséges

  • A képesítési követelményt előíró jogszabály:

  • Egyéb feltételek:

  • Hidraulikus és pneumatikus berendezések kezelője képzés időtartama:

  • Minimális óraszám: 300 óra
  • Maximális óraszám: 400 óra

  • Hidraulikus és pneumatikus berendezések kezelője képzés munkaerő-piaci relevanciája:

    A hidraulikus és pneumatikus rendszereket szinte valamennyi iparágban alkalmazzák, ezért folyamatosan növekszik a hidraulikus és pneumatikus rendszereket kezelni képes szakemberek iránti munkaerőpiaci kereslet. Alkalmazásuk elősegíti a rendszerek szakszerű beállítását, működtetését, az esetleges hibák gyors diagnosztizálását, javítását és megelőzését, ezáltal a termelésből kieső idő csökkentését.
  • Hidraulikus és pneumatikus berendezések kezelője képzés elméleti része megszerezhető kizárólag távoktatásban: Nem
  • Hidraulikus és pneumatikus berendezések kezelője képzés gyakorlati része megszerezhető kizárólag távoktatásban: Nem

  • Hidraulikus és pneumatikus berendezések kezelője képzés vizsgainformáció:

  • Vizsgára bocsátás feltételei:

    A szakmai képzés követelményeinek igazolásáról a képző intézmény által kiállított tanúsítvány.

  • Vizsgatevékenységek:

    Írásbeli vizsga

    A vizsgatevékenység megnevezése: A hidraulikus és pneumatikus berendezések kezelőjének feladatai

    A vizsgatevékenység, vagy részeinek leírása: a vizsgaközpontáltal összeállított írásbeli feladatlap tesztfeladatokból áll, melyek az alábbi feladattípusok lehetnek:

    • igaz/hamis állítás,
    • igaz/hamis állítás indoklással,
    • egyszerű feleletválasztás,
    • hibajavítás,
    • mondat kiegészítése,
    • hibakeresés,
    • kiválasztás (halmozás).

    A tesztfeladatok száma: 20 db.

    A kérdések az alábbi témakörökből kerülnek összeállításra:

    • Hidrosztatikus energiaátvitel
    • Nyomás és térfogat-áram viszony elmélete, hatásai, összefüggése a mechanikai paraméterekkel
    • Hidraulikus körfolyamatok felépítése, sajátosságai
    • Hidraulikus hajtások felépítése, működési elve
    • Irányítástechnika alapjai
    • Elektrohidraulikus rendszerek alkalmazási területei, sajátosságai
    • Elektrohidraulikus komponensek jelképi ábrázolása, felépítésének, működésének elmélete
    • Digitális és analóg elektromos szenzorok fajtái, működése, alkalmazási területei, jellemző meghibásodásai
    • Relés és PLC-s vezérlés sajátosságai
    • Ipari elővezérelt szelepek alkalmazási lehetőségei, speciális hidraulikus megoldások (tehertartó körfolyamatok)
    • Út-lépés diagram ismeretei
    • Ülékes és tolattyús szelepek
    • Hibakeresés, diagnosztika, módszerei
    • Elektrohidraulikus részegységek fajtái, jellemzői (egy- és többcsatornás erősítők, alapjelképzők, komparátor kártyák, PID szabályozók)
    • Távadók, kapcsolók, szenzorok működési elve (nyomás és út távadók, közelítés-kapcsolók)
    • Proporcionális hidraulikus rendszerek vezérlése PLC-vel
    • Levegő előkészítő egységek funkciói és alkalmazási lehetőségei
    • Szelepek és szelepszigetek beépítése és alkalmazási területei
    • Pneumatikus rendszerek hibadiagnosztikai elméleti ismeretei, karbantartási lehetőségei
    • Különböző szelepkonstrukciók tipikus hibái, hibák elhatárolása, karbantartás (ülékes, tolattyús szelepek)
    • Csereszabatosság kritériumai
    • Pneumatikus rendszerelemek méretezésének szabályai
    • Alul- és túlméretezés jellegzetességei, elkerülésének lehetőségei
    • Nyomás és áramlásmérő szenzorok

    A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 45 perc

    A vizsgatevékenység aránya a teljes képesítő vizsgán belül: 40%

    A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a vizsgázó a megszerezhető összes pontszám legalább 40%-át elérte.

    Projektfeladat

    A vizsgatevékenység megnevezése: Hidraulikus és pneumatikus berendezések kezelése

    A vizsgatevékenység, vagy részeinek leírása:
    A feladatokat a vizsgaközpont határozza meg. Lehet kapcsolási, programozási, tesztelési vagy olyan feladat, amelyet a képzés során a képzésben részesülők már megismertek és gyakoroltak.

    A feladatok az alábbi tevékenységek közül kerülnek meghatározásra:

    • Hidraulikus tápegység beállítása
    • Dokumentáció alapján megfelelő részegységek, elemek, szelepek kiválasztása, kapcsolások létrehozása
    • Nyomás- és volumetrikus veszteséget mér, elemez
    • Dokumentáció alapján elektrohidraulikus elemeket, részegységeket, kiválaszt, körfolyamatot hoz létre
    • Hidraulikus tápegységet beállít, paraméterez
    • Dokumentáció alapján kiválaszt elektrohidraulikus komponenseket, alapkapcsolást hoz létre
    • Beköt és működtet analóg és digitális szenzorokat (közelítéskapcsolókat, induktív és optikai érzékelőket, nyomáskapcsolókat)
    • Szimulációs szoftvert használ
    • Hibakeresést végez, dokumentál
    • Proporcionális hidraulikus rendszert hoz létre, részegységeket szerel, üzembe helyez, karbantart
    • Kapcsolástechnikai feladatokat hajt végre, vezérlő elektronikát állít be
    • PLC kommunikációt felügyel, értelmez
    • Dokumentáció alapján útlépés diagram készít, folyamatkövető vezérlést leír
    • Szimulációs szoftvert használ
    • Pneumatikus vezérléseket állít össze, futtat, tesztel (többhengeres, lefutó)
    • Léptetőláncot alkalmaz
    • Működő egységeken, kapcsolásokon szisztematikus hibakeresést hajt végre, diagnosztizál
    • Pneumatikus elemeket újít fel javítókészlettel
    • Szelepszigeten szelepet cserél dokumentáció alapján


    A gyakorlati feladat kiadása és értékelése is feladatlapokon történik.

    A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 60 perc

    A vizsgatevékenység aránya a teljes képesítő vizsgán belül: 60%

K Kapcsolódó szakmák

Az oldalon található adatok tájékoztató jellegűek, a szakképesítések hatályos és a már hatályát vesztett szakmai és vizsga követelményeit kiadó rendeletekről az alábbi hivatalos forrásokból tájékozódhat:
www.magyarorszag.hu
www.nive.hu