Részletes keresés

Államháztartási mérlegképes könyvelő - 2024 képzés

Államháztartási mérlegképes könyvelő képzés adatai

  • Ágazat megnevezése: Gazdálkodás és menedzsment
  • Szakképesítés azonosító száma: 04115005
  • Szakképesítés megnevezése: Államháztartási mérlegképes könyvelő
  • KEOR kód: 0411 Könyvelés és adózás
  • Európai Képesítési Keretrendszer (EKK) szerinti szintje: 5
  • Magyar Képesítési Keretrendszer (MKK) szerinti szintje: 5
  • Digitális Kompetencia Keretrendszer (DKK) szerinti szintje: 6

  • Szeretnél értesítést kapni hol és mikor indul a(z) Államháztartási mérlegképes könyvelő - 2024 tanfolyam, képzés?

    Kedves Érdeklődő! Az alábbi adatok megadásával próbáljuk az Önnek legmegfelelőbb tanfolyamot, képzést, képző intézményt megtalálni!

  • Államháztartási mérlegképes könyvelő képzés munkaterülete:

    A szakmai képzettség megszerzését követően képessé váljon arra, hogy szakmai irányítója legyen egy államháztartási szervezet számviteli részlegének. Ellátja az államháztartási szervezetek esetében mindazokat a feladatokat, amelyek a számviteli szolgáltatás körébe tartoznak.

    Tisztában van az államháztartási szervezeteket érintő jogszabályi környezettel és a lényeges gyakorlattal. Képes az ilyen szervezet működtetésében részt venni, a szakmai csapatban munkát végezni, javaslatokat tenni.

    Képes összeállítani egy államháztartási szervezet számviteli politikáját és a kapcsolódó szabályzatokat, amely figyelembe veszi a gazdálkodás természetét, sajátosságait

    Kialakítja a szükséges analitikus nyilvántartások rendszerét és biztosítja a rendszeres egyeztetést és ellenőrzést a főkönyvi könyveléshez. A könyvvezetés során ellátja a pénzügyi számviteli szemléletű és a költségvetési számviteli szemléletű megközelítéshez kapcsolódó feladatokat is.

    Számítógépes programcsomagok, informatikai alkalmazások segítségével a hatályos jogszabályoknak megfelelően kontíroz, könyvel és adóbevallásokat készít. Elkészíti az ágazatot jellemző speciális jelentéseket (pl. mérlegjelentés, kincstári jelentés, stb.). Képes összeállítani egy államháztartási szervezet költségvetési beszámolóját. Értelmezi, kezeli és feldolgozza a szervezetnél keletkezett pénzügyi és számviteli bizonylatokat, iratanyagokat, szerződéseket.

    Kapcsolatot tart a hatóságokkal, felügyeleti szervekkel, irányító szervvel, ismeri az alapvető eljárási szabályokat, megszervezi és biztosítja a szükséges adatszolgáltatások teljesítését irányukba. Érti a különböző ellenőrzési folyamatok célját és lényegét és képes ezek lebonyolításához segítséget nyújtani.

    Részt vesz a szervezet folyamatainak fejlesztésében, értékeli a felmerülő kockázatokat és javaslatokat fogalmaz meg mérséklésükre (ideértve a belső ellenőrzést, utólagos vezetői ellenőrzést).

    Elvégzi, és szükség esetén megszervezi a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátását.

    Követi és nyitott a technikai-gazdasági fejlődésre és képes a folyamatok értelmezésére és számviteli leképezésére.

    Felelős és precíz munkája során mindvégig ügyel az adatkezelés, az informatikai biztonság normáinak betartására és a szolgálati és gazdálkodási titok megőrzésére.

  • Államháztartási mérlegképes könyvelő képzés megkezdésének feltételei:

  • Iskolai előképzettség: Érettségi végzettség
  • Szakmai előképzettség: 04115002 Vállalkozási mérlegképes könyvelő,
    54 3436 03 Mérlegképes könyvelő ...
    Bővebben
  • Egészségügyi alkalmassági követelmény: nem szükséges
  • Szakmai gyakorlat területe és időtartama: nem szükséges

  • A képesítési követelményt előíró jogszabály:

  • Egyéb feltételek:

  • Államháztartási mérlegképes könyvelő képzés időtartama:

  • Minimális óraszám: 160 óra
  • Maximális óraszám: 240 óra

  • Államháztartási mérlegképes könyvelő képzés munkaerő-piaci relevanciája:

    Az államháztartási szervezetspecialitását ismerő számviteli képesített szakember iránt a kereslet az államháztartás működtetésének igényéből következően magas. Ezt egyfelől indokolja a kimondottan speciális, csak a területet jellemző részletes szabályozásnak való megfelelési kötelezettség és az a szabályozási környezet, amely bizonyos kérdésekben eltér a piaci törvényszerűségtől/igényektől.

    Az említett tényezők következtében a képesítést megszerző könyvelők biztonsággal számíthatnak arra, hogy a munkaerő piacon keresettek lesznek, illetve az is nyilvánvaló, hogy középtávon még az automatizáció térnyerése ellenére sem várható a munkaerőpiac szűkülése e területen.
  • Államháztartási mérlegképes könyvelő képzés elméleti része megszerezhető kizárólag távoktatásban: Igen
  • Államháztartási mérlegképes könyvelő képzés gyakorlati része megszerezhető kizárólag távoktatásban: Igen

  • Államháztartási mérlegképes könyvelő képzés vizsgainformáció:

  • Vizsgára bocsátás feltételei:

    A szakmai képzés követelményeinek igazolásáról a képző intézmény által, a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszerben kiállított tanúsítvány.

    Egyéb feltételek:

    A képzésben résztvevő hiányzása nem haladhatja meg a minimális óraszám (konzultáció/kontakt óra) 30%-át.

    Képesítő vizsgára az jelentkezhet, aki a tanulási eredmények mérésére szolgáló, a képző hatáskörébe utalt programkövetelmény-modulok szakmai követelményeit külön-külön minimum 60%-os szinten teljesítette.

    A képző hatáskörébe utalt programkövetelmény-modul tanulási eredményének mérése az alábbi modulokat foglalja magába: Államháztartási szervezetek szabályozása, Államháztartási szervezetek számvitele és ellenőrzése.

  • Vizsgatevékenységek:

    Írásbeli vizsga

    A vizsgatevékenység megnevezése: Államháztartási szervezetek szabályozása és Államháztartási szervezetek számvitele és ellenőrzése

    A vizsgatevékenység, vagy részeinek leírása:

    Az írásbeli vizsga az ágazatért felelős miniszter által kiadott központi feladatlap alapján teszt, esszé és számítási feladatokat tartalmaz.

    Az írásbeli vizsga A) és B) részből áll.

    1. Államháztartási szervezetek szabályozása: a vizsgázó a szabályozás tartalma alapján az elméleti tudásáról ad számot, a feladatban megadott helyzetet értő módon értékel írásban a 9.1.1 pontban megadott szakmai követelmények alapján kiemelten a következőkre:
      • államháztartási szervezetek működési sajátosságai
      • államháztartási szervezetek intézményi rendszere
      • gazdálkodási kötöttségek, ellátható feladatok köre
      • államháztartási szervezetek személyi állományával kapcsolatos elvárások
      • belső szabályozottsággal összefüggő feladatok
      • tevékenységgel kapcsolatos kérdések
      • állami vagyon kezelésének szabályszerűségével és célszerűségével kapcsolatos ismeretek
      • belső ellenőrzéssel összefüggő feladatok
      • külső ellenőrzéssel összefüggő feladatok

        A feladatok típusai:

      • feleletválasztás (pl. alternatív választás, válaszok illesztése, igaz-hamis állítások, hiányzó elemek, kapcsolatok kiegészítése),
      • feleletalkotás (rövid válasz, esszé, érvelés).

    2. Államháztartási szervezetek számvitele és ellenőrzése: Külső adatok alapján államháztartási szervezeti beszámoló összeállítása, ellenőrzési tevékenység tervezése és végzése, elemzési feladatok megoldása az "Államháztartási szervezetek számvitele és ellenőrzése" mudul szakmai követelményei alapján. A kiemelt témakörök:
      • működési környezet megismerése, annak számviteli következményei
      • számviteli alapelvek érvényesülése az államháztartás szerveinél,
      • a számviteli elszámolások megközelítései (pénzügyi számvitel vs. költségvetési számvitel)
      • a vagyon és bemutatásának sajátosságai, a mérleg tartalma
      • a vagyoni elemek értékelésének szabályai
      • az eredmény értelmezése és prezentálása
      • a maradvány értelmezése és prezentálása
      • a költségvetési jelentés tartalma és értékelése
      • a beszámoló egyéb kimutatásainak tartalma és értékelése
      • a főkönyvi nyilvántartások vezetése, a többszörös nyilvántartás sajátosságai
      • analitikus nyilvántartások köre, tartalma
      • támogatások fajtái és kezelésük
      • a zárlati munkálatokkal kapcsolatos specialitások
      • a költségvetési beszámoló és a kötelező jelentések (pl. időközi költségvetési jelentés, mérleg jelentés) elkészítése, felülvizsgálata, továbbítása
      • belső ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények és az azt jellemző módszertan
      • külső ellenőrzés fajtái, esetkörei és az azt jellemző módszertan

    A vizsgadolgozat gyakorlati feladatmegoldást tartalmaz, de elméleti kérdésekre is vár választ. Az elemzés témakör kapcsán esettanulmány típusú feladatokat dolgoz ki a vizsgázó és azokat értő magyarázattal látja el. Az ellenőrzés témakör kapcsán a belső és külső ellenőrzéssel kapcsolatosan old meg elméleti jellegű kérdéseket, majd konkrét eset(ek) kapcsán reflektál, figyelve az esetleges formai elvárásokra is (pl. a dokumentumkészítés).

    A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam:

    A) Államháztartási szervezetek szabályozása: 60 perc
    B) Államháztartási szervezetek számvitele és ellenőrzése: 180 perc

    A vizsgatevékenység aránya a teljes képesítő vizsgán belül:

    A) Államháztartási szervezetek szabályozása: 20%
    B) Államháztartási szervezetek számvitele és ellenőrzése: 50%

    A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:

    Az értékelés az ágazatért felelős miniszter által kiadott központi javítási-értékelési útmutató előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.

    A) Államháztartási szervezetek szabályozása vizsgarész esetében az értékelő megvizsgálja, hogy az elméleti kérdésekre adott válaszok helyesek-e (ezek tipikusan olyan kérdések, amelyekre egy helyes válasz adható, zárt megoldókulcs készíthető). Az értékelést igénylő feladat kapcsán, azt kell vizsgálni, hogy az adott megoldás a helyzetnek megfelelő választ ad a felvetett problémára.

    B) Az államháztartási szervezetek számvitele és ellenőrzése vizsgarész esetében az értékelő megvizsgálja, hogy az adott feladatra megfogalmazott válasz mennyiben helyes (ha értelmezhető), vagy mennyiben adekvát és ésszerű (amennyiben a helyesség kategória nem értelmezhető). E vizsgarész során a megoldás minőségét a megkérdezett terület szabályainak, gyakorlatának és a vizsgázó által adott válasz összevetése alapján kell megállapítani, ahol pedig ekként releváns, értékelni kell, hogy a vizsgázó válasza/érvelése egy adott kérdés kapcsán mennyire okszerű vagy mennyiben oldja meg a felvetett kérdést, mennyiben informatív az adott megoldás (tipikusan: elemzéshez és ellenőrzéshez kapcsolódó kérdések). A vizsgarész természete miatt tipikusan több lehetséges helyes válasz képzelhető el, amelyből mindent el kell fogadni.

    A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a vizsgázó az írásbeli vizsga mindkét vizsgarészében (A) Államháztartási szervezetek szabályozása és B) Államháztartási szervezetek számvitele és ellenőrzése) külön-külön a megszerezhető összes pontszám legalább 60%-át elérte.

    A vizsgarészenként elért %-os teljesítmények alapján az osztályzat a következő:

    90 - 100 % jeles (5)
    80 - 89 % jó (4)
    70 - 79 % közepes (3)
    60 - 69 % elégséges (2)
    0 - 59 % elégtelen (1)

    Javítóvizsgát abból a vizsgarészből kell tenni, amelyből a vizsgázó teljesítménye nem éri el a 60%-ot.

    Projektfeladat

    A vizsgatevékenység megnevezése: Államháztartási szervezetek számvitele és szabályozása

    A vizsgatevékenység, vagy részeinek leírása:

    A projektfeladat csak akkor kezdhető meg, ha a vizsgázó az írásbeli vizsga követelményeit vizsgarészenként külön-külön eredményesen teljesítette.

    Az államháztartási szervezetek számvitele és szabályozása projektfeladat egy szakmai elbeszélgetés az ágazatért felelős miniszter által kiadott központi témakörök megjelölésével (központi tételsor), mely kiemelten a következőket tartalmazza:

    • működési környezet megismerése, annak számviteli következményei
    • számviteli alapelvek érvényesülése az államháztartás szerveinél,
    • a számviteli elszámolások megközelítései (pénzügyi számvitel vs. költségvetési számvitel)
    • a vagyon és bemutatásának sajátosságai, a mérleg tartalma
    • a vagyoni elemek értékelésének speciális szabályai
    • az eredmény értelmezése és az eredménykimutatás sajátosságai
    • a maradvány értelmezése és maradvány kimutatás tartalma
    • a költségvetési jelentés tartalma
    • a beszámoló egyéb kimutatásainak tartalma
    • a főkönyvi nyilvántartások vezetése, a többszörös nyilvántartás sajátosságai
    • analitikus nyilvántartások köre, tartalma
    • támogatások fajtái és kezelésük
    • a zárlati munkálatokkal kapcsolatos specialitások
    • a költségvetési beszámoló és a kötelező jelentések (pl. időközi költségvetési jelentés, mérlegjelentés) tartalma
    • belső ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények és az azt jellemző módszertan
    • külső ellenőrzés fajtái, esetkörei és az azt jellemző módszertan

    A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 40 perc, ebből felkészülési idő 20 perc.

    A vizsgatevékenység aránya a teljes képesítő vizsgán belül: 30%

    A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:

    A vizsga során szakmai beszélgetést folytat – a központi tételsor alapján – a vizsgázó és a vizsgáztató. A vizsgáztató értékeli a vizsgázó adott témakörben való tájékozottságát, szakmai kifejezőképességét, problémamegoldó képességét. Az értékelés során a tartalom és a kommunikációs képesség egyaránt értékelendő.

    Maximálisan adható pontszám 100 pont.

    Témában való tájékozottság 10%, szakmai kifejezőképesség és kommunikációs képesség 20%, szakmai tartalom 55%, problémamegoldó képesség 15%.

    Amennyiben a vizsgázó teljesítménye nem éri el a 60%-ot, úgy egy alkalommal póttételt húzhat, ebben az esetben összteljesítménye maximum 75%-ra értékelhető.

    A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a vizsgázó a megszerezhető összes pontszám legalább 60%-át elérte.

    Az elért %-os teljesítmény alapján az osztályzat a következő:

    90 - 100 % jeles (5)
    80 - 89 % jó (4)
    70 - 79 % közepes (3)
    60 - 69 % elégséges (2)
    0 - 59 % elégtelen (1)

    A javítóvizsgán a teljes projektfeladatot meg kell ismételni.

K Kapcsolódó szakmák

Az oldalon található adatok tájékoztató jellegűek, a szakképesítések hatályos és a már hatályát vesztett szakmai és vizsga követelményeit kiadó rendeletekről az alábbi hivatalos forrásokból tájékozódhat:
www.magyarorszag.hu
www.nive.hu