Részletes keresés

Becsüs - 2024 képzés

Becsüs képzés adatai

  • Ágazat megnevezése: Kereskedelem
  • Szakképesítés azonosító száma: 04165018
  • Szakképesítés megnevezése: Becsüs
  • KEOR kód: 0416 Nagy- és kiskereskedelem
  • Európai Képesítési Keretrendszer (EKK) szerinti szintje: 5
  • Magyar Képesítési Keretrendszer (MKK) szerinti szintje: 5
  • Digitális Kompetencia Keretrendszer (DKK) szerinti szintje: 3

  • Szeretnél értesítést kapni hol és mikor indul a(z) Becsüs - 2024 tanfolyam, képzés?

    Kedves Érdeklődő! Az alábbi adatok megadásával próbáljuk az Önnek legmegfelelőbb tanfolyamot, képzést, képző intézményt megtalálni!

  • Becsüs képzés munkaterülete:

    A becsüs elsősorban értéktárgyak (bútorok, szőnyegek, ékszerek, dísztárgyak, drágakövek, festmények, grafikák, üvegek, kerámiák-porcelánok, fegyverek, keleti régiségek, ikonok, órák, érmek, pénzérmek, papírpénzek, részvények, kitüntetések, jelvények) készpénzes felvásárlását, bizományba, aukciós értékesítésre történő átvételét és zálogba vételét végzi, aukciós és zálogtevékenységben működik közre.

    Megállapítja az értéktárgyak típusát, művészeti stílusjegyeit, származását és korát. Azonosítja az értéktárgyak anyagát, készítési-díszítési technikáit, alkotóját, egyéb jellemzőit. Az értéktárgyak vizsgálatánál egyszerűbb vizsgálati módszereket alkalmaz, de ismeri a műszeres vizsgálatok módszereit és alkalmazási területeit. A jelek, jegyek, jelzések feloldásához jegykönyveket, szignótárat, mintakönyveket, a meghatározásához, minősítéséhez táblázatokat használ. Szakszerűen meg tudja nevezni és le tudja írni az eladásra felkínált értéktárgy ismérveit, állapotát a bizonylatok kitöltéséhez, aukciós katalógus készítéséhez, a hiteles kommunikációhoz. Az értéktárgyakat önállóan meghatározza, felbecsüli az értéküket, és kialakítja az árakat a különféle kereskedelmi ügyletekben.

  • Becsüs képzés megkezdésének feltételei:

  • Iskolai előképzettség: Érettségi végzettség
  • Szakmai előképzettség: nem szükséges
  • Egészségügyi alkalmassági követelmény: nem szükséges
  • Szakmai gyakorlat területe és időtartama: nem szükséges

  • A képesítési követelményt előíró jogszabály:

  • Egyéb feltételek:

  • Becsüs képzés időtartama:

  • Minimális óraszám: 880 óra
  • Maximális óraszám: 1320 óra

  • Becsüs képzés munkaerő-piaci relevanciája:

    A rendszerváltás után átalakult a régiségkereskedelem, és gombamód szaporodtak a galériák és a gyors hitelt nyújtó zálogházak. Emellett új konstrukciók jelentek meg az értékesítésben, mint az aukciós házak, az értéktárgyak (bútorok, szőnyegek, ékszerek, dísztárgyak, drágakövek, festmények, grafikák, üvegek, kerámiák-porcelánok, fegyverek, keleti régiségek, ikonok, órák, érmek, pénzérmek, papírpénzek, részvények, kitüntetések, jelvények) másodlagos, harmadlagos értékesítésére. Az értéktárgyak felvásárlása, mint alternatív befektetési lehetőség továbbra is előkelő helyen szerepel a befektetési portfólióban. A megnövekedett létszámigények és a differenciálódó kereslet kielégítéséhez átfogó ismeretekkel rendelkező, képzett szakemberekre van szükség.

    A becsüs nélkülözhetetlen szakember a galériákhoz, aukciós házakhoz, régiségkereskedésekhez kapcsolódó felvásárló helyen, ahol sokféle értéktárgy készpénzes felvásárlásával, bizományba vételével, zálogba vételével, ezen kívül aukciós és zálogtevékenységgel, eladói tevékenységgel jellemzően egy becsüs foglalkozik.
  • Becsüs képzés elméleti része megszerezhető kizárólag távoktatásban: Nem
  • Becsüs képzés gyakorlati része megszerezhető kizárólag távoktatásban: Nem

  • Becsüs képzés vizsgainformáció:

  • Vizsgára bocsátás feltételei:

    A szakmai képzés követelményeinek teljesítéséről, a képző intézmény által kiállított tanúsítvány.

  • Vizsgatevékenységek:

    Írásbeli vizsga

    A vizsgatevékenység megnevezése: Értéktárgyak (ékszerek, dísztárgyak, drágakövek, festmények, grafikák, bútorok, szőnyegek, üvegek, kerámiák-porcelánok, fegyverek, keleti régiségek, órák, ikonok, érmek, pénzérmek, papírpénzek, részvények, kitüntetések, jelvények) meghatározásához és kereskedelméhez szükséges ismeretek

    A vizsgatevékenység, vagy részeinek leírása: Az írásbeli feladat minimum 100, maximum 120 feladatból áll, és az alábbi témakörök tanulási eredményeit méri:

    • Művészettörténeti korok és főbb stílusjegyeik
    • A bútortörténeti stílusok, a különböző korokra jellemző bútorfajták
    • A bútorkészítéshez felhasznált fafajták
    • A különböző korok bútorkészítési technikái, a bútor felületdíszítési típusai, szakkifejezések
    • A bútorok készítésével foglalkozó műhelyek, mesterek, jellemző stílusjegye
    • A bútorok kiegészítése, átalakítása, restaurálása
    • Az ergonómia szerepe a lakáskultúra változásában
    • A különböző országokra és korokra jellemző szőnyegfajták (Anatólia, Kaukázus, Irán, Türkmén, Kína, Pakisztán, Afgán, India, Európa)
    • A szőnyegkészítés anyagai, színezési módok (természetes és mesterségek színezékek és felismerésük)
    • A szőnyegkészítés eszközei, technikái
    • Szőnyegekkel, kárpitokkal kapcsolatos szakkifejezések
    • A szőnyegek készítésével foglalkozó műhelyek, mesterek, jellemző stílusjegyek
    • A szőnyegek vizsgálatának szempontjai
    • A szőnyegek értékét befolyásoló tényezők, a szőnyeghibák
    • Másolás, utánérzés, szőnyeghamisítás
    • A különféle bútorok és szőnyegek becsértékének meghatározása

    • Ékszerek, dísztárgyak az egyes művészettörténeti korokban
    • Ékszer és dísztárgy típusok jellemzői
    • Készítési és díszítő technikák
    • Liturgikus rendeltetésű ötvöstárgyak
    • Általános drágakőtudomány: szakkifejezések, fizikai tulajdonságok, csiszolási formák
    • A gyémánt tulajdonságai, minősítése a 4C alapján, összetévesztési lehetőségei
    • A fontosabb színes drágakövek jellemzői
    • Szintetikus kövek, műtermékek, utánzatok tulajdonságai
    • Drágakő-vizsgálati eszközök, műszerek, módszerek
    • Nemesfémek fajtái, ötvözetei, jellemzői, ötvözetszámítás
    • Nemesfém-vizsgálati módszerek
    • Nemesfémek hitelesítése, a fémjelzés története
    • Ékszer- és fémjel-hamisítások módszerei, felismerésük lehetőségei
    • Az ékszerek, dísztárgyak, drágakövek becsértékének meghatározása
    • Az ékszerek, dísztárgyak, drágakövek kereskedelmének sajátosságai

    • Az egyetemes és a magyar festészet korszakai, fejlődéstörténete, a kiemelkedő mesterek és alkotásaik
    • Az egyes festészeti irányzatokat meghatározó festőiskolák, műhelyek, azok legismertebb mesterei és alkotásaik
    • A festészeti műfajok az ábrázolás technikai eszközei
    • Festészeti technikák
    • Grafikák anyagai, különféle tintafajták
    • Száraz grafikai technikák
    • Sokszorosítási eljárások és jellegzetességeik
    • A mesterek jelzései, szignatúrái
    • Másolás, utánérzés, festményhamisítás, grafikai hamisítványok
    • A különféle festmények és grafikák becsértékének meghatározása

    • Az üvegművészet története, fejlődése
    • Az üveggyártás alapanyagai, díszítő technikái
    • Az üveggyártás központjai, mesterei
    • A kerámia-porcelán készítés története, fejlődése
    • A kerámia-porcelán készítés alapanyagai, díszítő technikái
    • A kerámia-porcelán jegyek és azonosításuk módszerei
    • Az ötvösművesség kialakulása, fejlődése
    • Ötvös technikák és díszítő eljárások
    • Nemesfémötvözetek, ötvösjegyek, fémjelek, ónjegyek
    • A fegyverek történeti fejlődése, fajtái, díszítő technikái
    • A keleti régiségek fajtái, jellemző díszítési technikái
    • Órák, mechanikus óraszerkezetek fajtái
    • Az ikonok szerepe, az ikonfestés technikái
    • Az ikonfestészet egyes központjai körül kialakult iskolák jellegzetességei
    • Egyszerűbb vizsgálati módszerek
    • Műtárgyhamisítványok, javítások, átalakítások
    • A különféle műtárgyak becsértékének meghatározása

    • Bevezetés a numizmatikába (alapfogalmak, pénzrendszerek áttekintése, szakirodalom, pénzverési technikák)
    • Klasszikus és hellenisztikus görög, kelta, köztársaságkori pénzverés
    • Kora császárkori pénzverés
    • Késő császárkori pénzverés
    • Koloniális pénzverés
    • Középkor – Magyarország és külföld (A középkori pénzverés kezdete, Árpádkor/dénár- periódus, késő középkor/garas-periódus, 6–16. század)
    • Habsburg-kori Magyarország és külföld (Magyar Királyság/Erdélyi Fejedelemség/tallér-periódus, 16–18. század)
    • XIX. és XX. századi Magyarország és külföld:
    • Érmek tartásfoka, nemzetközi standardok, osztályozás
    • Pénzérmék meghatározása (korszak, típus, tartásfok, ritkaság)
    • Pénzérmék értékelése (aukciós és éremkatalógusok használata, értékelési standardok itthon és külföldön)
    • Pénzérmék átvétele, leírása, éremhatározás
    • Numizmatikai tárgyak (papírpénzek, részvények, kitüntetések, jelvények) leírása, meghatározása katalogizálása
    • Ötvösségtörténet, ötvösművesség kialakulása, fejlődése
    • Ötvös technikák és díszítő eljárások
    • Nemesfémötvözetek, ötvösjegyek, fémjelek, ónjegyek
    • Érmek, pénzérmék, numizmatikai tárgyak egyszerűbb vizsgálati módszerei
    • Numizmatikai hamisítványok, javítások, átalakítások
    • Utánveret, másolat, utánzat
    • A különféle érmek, pénzérmek, numizmatikai tárgyak becsértékének meghatározása

    • Műtárgyak kereskedelmének sajátosságai
    • Kommunikáció a felvevőhelyen
    • Biztonsági, vagyonvédelmi előírások
    • Műtárgyvédelem, védett műtárgyak
    • Vállalkozási formák
    • Fogyasztóvédelem a kereskedelemben
    • A zálog fogalma, a zálog típusai, zálogtevékenység
    • Készpénzes felvásárlás, bizományosi konstrukció, aukciós tevékenység
    • A fogyasztói ár, készpénzes felvásárlási ár, a bizományi átvételi ár, az aukciós kikiáltási ár, és a zálogkölcsön összegének kialakítása
    • Baleset-, munka-, tűz-, áru- és vagyonvédelem a kereskedelmi/zálog egységekben

    Az alábbi feladattípusok közül legalább 4 jelenjen meg a feladatlapon:

    • Esettanulmány értelmezése: a megadott szempontok szerint, a feladatlap által meghatározott gyakorlatorientált esetismertetéshez kapcsolódóan kell válaszolni a kérdésekre.
    • Számítási feladat: a megadott adatok alapján egyszerű számításokat kell elvégezni.
    • Feleletválasztás: legalább három megadott válasz közül kell megjelölni a helyes választ.
    • Párosítás: képeket és meghatározásokat kell párosítani.
    • Igaz-hamis állítások megjelölése: meg kell jelölni, hogy az adott állítás igaz, vagy hamis.
    • Sorrendbe rendezés: pl.: stílusok, fémjelek, drágakő keménységi fokozatok.

    A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 180 perc

    A vizsgatevékenység aránya a teljes képesítő vizsgán belül: 40 %

    A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:

    Az értékelés a javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az egyes kérdésekre, feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során részpont adható, de az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható. Ha a feladatnál többféle megoldás is lehetséges, akkor a javítási-értékelési útmutatóban közölt eljárástól eltérő megoldások is lehetnek teljes értékűek.

    Az értékelés százalékos formában történik.

    A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a vizsgázó a megszerezhető összes pontszám legalább 51 %-át elérte.

    Projektfeladat

    A vizsgatevékenység megnevezése: Értéktárgyak (ékszerek, dísztárgyak, drágakövek, festmények, grafikák, bútorok, szőnyegek, üvegek, kerámiák-porcelánok, fegyverek, keleti régiségek, órák, ikonok, érmek, pénzérmek, papírpénzek, részvények, kitüntetések, jelvények) meghatározása, értékbecslése, felvásárlása/átvétele

    A vizsgatevékenység, vagy részeinek leírása:

    A projektfeladat hat gyakorlati feladatból és két választott vizsgatárgy meghatározásának szóbeli bemutatásából áll az alábbiak szerint:

    1. vizsgarész: 10 db tárgy (ékszerek, dísztárgyak, drágakövek) meghatározása, értékbecslése.
    2. vizsgarész: 10 db tárgy (festmények, grafikák) meghatározása, értékbecslése.
    3. vizsgarész: 10 db tárgy (bútorok, szőnyegek) meghatározása, értékbecslése.
    4. vizsgarész: 10 db tárgy (üvegek, kerámiák-porcelánok, fegyverek, keleti régiségek, órák, ikonok) meghatározása, értékbecslése.
    5. vizsgarész: 10 db tárgy (érmek, pénzérmek, papírpénzek, részvények, kitüntetések, jelvények) meghatározása, értékbecslése.
    6. vizsgarész: 4 db meghatározott vizsgatárgy (ékszerek, dísztárgyak, drágakövek, festmények, grafikák, bútorok, szőnyegek, üvegek, kerámiák-porcelánok, fegyverek, keleti régiségek, órák, ikonok, érmek, pénzérmek, papírpénzek, részvények, kitüntetések, jelvények) felvásárlása/átvétele a vizsgázó által húzott feladatban meghatározott konstrukcióban, a megfelelő bizonylat felhasználásával.
    7. vizsgarész: 2 db, vizsgabizottság által választott vizsgatárgy (ékszerek, dísztárgyak, drágakövek, festmények, grafikák, bútorok, szőnyegek, üvegek, kerámiák-porcelánok, fegyverek, keleti régiségek, órák, ikonok, érmek, pénzérmek, papírpénzek, részvények, kitüntetések, jelvények) meghatározásának és értékbecslésének szóbeli bemutatása, a tárggyal kapcsolatos szakmai beszélgetés lefolytatása a vizsgáztatóval.

    A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 500 perc, amiből az első, második, harmadik, negyedik és ötödik vizsgarész összesen 450 perc, a hatodik 30 perc, a hetedik vizsgarész 20 perc.

    A vizsgatevékenység aránya a teljes képesítő vizsgán belül: 60 %

    A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:

    Az ékszerek és dísztárgyak vizsgálatakor a vizsgázók egy feladatlapot töltenek ki, amiben a következő szempontok szerint kell meghatározni a tárgyat: szakmai megnevezés, anyag, finomság, kő (amennyiben van benne), korstílus, készítés helye, készítés technikája, megjegyzés (jelzések, állapot), bruttó tömeg, becsérték.

    A drágakövek vizsgálatakor a vizsgázók egy drágakő-vizsgálati jegyzőkönyvet töltenek ki, amiben a következő adatokat kell rögzíteni: azonosító adatok; polariszkópos vizsgálat adatai; refraktométeres mérés adatai; mikroszkópos vizsgálat adatai; lumineszcencia; sűrűség; egyéb jellemzők; a vizsgálat eredménye; minősítés; becsérték. Csak azon mérési adatok feltüntetése szükséges, amik feltétlenül szükségesek a kő beazonosításához és meghatározásához.

    A festmények és grafikák vizsgálatakor a vizsgázók egy feladatlapot töltenek ki, amiben a következő szempontok szerint kell meghatározni a tárgyat: festmény, grafika készítője, címe; készítés technikája, felhasznált anyag; jelzés; megjegyzés (állapot stb.); becsértéke. 11.3.5.3 A bútorok és szőnyegek vizsgálatakor a vizsgázók egy feladatlapot töltenek ki, amiben a következő szempontok szerint kell meghatározni a tárgyat: tárgy megnevezése; anyaga, készítés technikái; díszítési technikái, stílusa, kora; állapota, hibái, hiányosságai; becsértéke.

    A műtárgyak vizsgálatakor a vizsgázók egy feladatlapot töltenek ki, amiben a következő szempontok szerint kell meghatározni a tárgyat: tárgy megnevezése, leírása; anyaga; kora, jelzése; mérete, sérülése; megjegyzés (tömeg, javítás stb.); becsértéke.

    A numizmatikai tárgyak vizsgálatakor a vizsgázók egy feladatlapot töltenek ki, amiben a következő szempontok szerint kell meghatározni a tárgyat: tárgy megnevezése, leírása; anyaga; kora, jelzése; mérete, sérülése; megjegyzés (tömeg, javítás stb.); becsértéke.

    A feladatlapok és a vizsgálati jegyzőkönyv értékelése a javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az egyes szempontok és vizsgálati eredmények leírására vonatkozó pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.

    Az értékelés százalékos formában történik.

    A projektfeladat értékelése:

    1. vizsgarész: 14%
    2. vizsgarész: 14%
    3. vizsgarész: 14%
    4. vizsgarész: 14%
    5. vizsgarész: 14%
    6. vizsgarész: 10%
    7. vizsgarész: 20%

    A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a vizsgázó a megszerezhető összes pontszám legalább 51 %-át elérte.

K Kapcsolódó szakmák

Az oldalon található adatok tájékoztató jellegűek, a szakképesítések hatályos és a már hatályát vesztett szakmai és vizsga követelményeit kiadó rendeletekről az alábbi hivatalos forrásokból tájékozódhat:
www.magyarorszag.hu
www.nive.hu