Gyakori kérdések


1. Az új OKJ érvénybe lépése után mi lesz a régi OKJ szerint szerzett szakképesítésekkel?
2. Mi a különbség a régi és az új OKJ között?
3. Hány éves korig lehet az iskolában ingyenes szakképzésben részt venni?
4. A tanuló hány éves koráig jár a családi pótlék?
5. Mit tehet az, aki elmúlt 16 éves, nem végezte el a nyolcadikat, és szakmát szeretne tanulni?
6. Az új OKJ szerint is létezik felsőfokú szakképesítés?
7. Mit jelent az OKJ-ben szereplő FEOR-szám?
8. A Munkaügyi Központ milyen mértékben támogatja a szakképesítés megszerzését?
9. Iskolarendszerben elvégzett szakképesítés után hány év múlva lehet letenni az OKJ-s szakképesítő vizsgát?
10. Hol lehet megnézni, hogy egy adott képző rendelkezik-e felnőttképzési engedéllyel?
11. Lehetséges-e a tanfolyam nélkül is vizsgára jelentkezni?
12. Van lehetőségem arra, hogy a második szakképesítésemet is ingyen szerezzem meg?
13. Hogyan épül fel az új (2016) OKJ azonosító szám?
14. Mi a szakképesítés?
15. Mi a részszakképesítés?
16. Mi a szakképesítés-ráépülés?
17. Mi az, hogy "a szakképesítés szintje"?
18. Mi a szakképesítés tanulmányi területe?
19. Mi az 59 tanulmányi terület?
20. Milyen szakmacsoportokat különböztetünk meg?
21. Mik a szakközépiskolai ágazatok?
22. Mi az Országos Képzési Jegyzék?
23. Mi az a szakmai? és vizsgakövetelmény?
24. Mi a pályatükör?
25. 2017-ben hány OKJ-s képzésről beszélünk?
26. Egyéni felkészülés esetén hogyan tehető szakmai vizsga?
27. Ki jogosult a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra?

Az új OKJ érvénybe lépése után mi lesz a régi OKJ szerint szerzett szakképesítésekkel?

Érvényesek maradnak. Megjelent a régi és az új szakképesítések hivatalos megfeleltetése, ez után azt is lehet tudni, hogy ha továbbtanulásnál, munkakör betöltésénél egy új OKJ szerinti szakképesítést adnak meg feltételként, milyen régi OKJ-s végzettséget fogadnak el helyette. Vannak olyan szakképesítések, amelyeknek nem lesz megfelelőjük az új OKJ-ban. Azok, akik ilyennel rendelkeznek, továbbra is szakképzettnek számítanak, mégpedig olyan szintű szakképesítéssel rendelkeznek, amilyen a szakmai bizonyítványukban szerepel.

Mi a különbség a régi és az új OKJ között?

Tartalmilag a legfontosabb változás a moduláris felépítés. Ennek jelentősége abban testesül meg, hogy a tanulóknak nem kell a már előzetesen elsajátított tananyagot újra tanulni, ha egy másik, hasonló tananyaggal rendelkező szakképesítést kezdenek el, valamint könnyebb lesz az átjárhatóság az egyes szakképesítések között. Így gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb lehet a képzés. A moduláris felépítésnek megfelelően újfajta szakképesítés-típusok jelentek meg. Az alap-szakképesítéseknek vannak elágazásaik, amelyekhez ugyanazok az alapismeretek szükségesek, de ezek elsajátítása után specializálódni lehet. Sok alap-szakképesítés birtokában további, ráépülő szakképesítés szerezhető. Aki az alap-szakképesítéshez szükséges ismereteknek csak egy részét képes elsajátítani, részszakképesítést szerezhet.

Hány éves korig lehet az iskolában ingyenes szakképzésben részt venni?

Az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzésben, függetlenül az oktatás munkarendjétől ingyenes,

  • a tanuló részére az első szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és gyakorlati képzés a szakiskolai képzésben 5 tanéven keresztül,
  • az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakközépiskolai képzésben 3 tanéven keresztül,
  • egy szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél 1 tanévvel hosszabb ideig,
  • a tanuló részére a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés 6 tanéven keresztül,
  • a szakiskolai végzettséggel rendelkezdő tanuló részére a kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben 3 tanév,
  • a tanuló részére szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótló érettségi vizsga,
  • szakközépiskolában az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga,
  • a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első komplex szakmai vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga,
  • a javító- és pótlóvizsga ingyenes a volt tanuló részére első alkalommal a tanulói jogviszony megszűnése után is.

Minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére. (Szt. 29.§)

A tanuló hány éves koráig jár a családi pótlék?

Családi pótlék a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.

Mit tehet az, aki elmúlt 16 éves, nem végezte el a nyolcadikat, és szakmát szeretne tanulni?

Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakközépiskolába történő felvétel feltétele:

  • a) a tizennegyedik életév betöltése, és
  • b) a szakközépiskolában szervezett Szakképzési Hídprogram szerinti tanév teljesítése.

Az új OKJ szerint is létezik felsőfokú szakképesítés?

A felsőoktatási intézmények által hallgatói - valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói - jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely - a felsőoktatási intézmény által készített szakképzési program alapján - beépül a felsőoktatási intézmény hasonló képzési területhez tartozó alapképzésébe legalább 30, legfeljebb 60 kredittel.

Felsőfokú szakképzésben az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, felsőfokú végzettséget nem eredményező felsőfokú szakmai képesítés szerezhető, a képzési idő általában 4 félév. A felsőfokú szakképzésre történő felvétel feltétele legalább középfokú végzettség (érettségi), de a felsőoktatási intézmények emellett egyéb szakmai, illetve alkalmassági követelményeket is előírhatnak. (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról)

Mit jelent az OKJ-ben szereplő FEOR-szám?

A Foglalkozások Egységes Osztályozási rendszere alapján minden foglakozáshoz négyjegyű kód rendelhető, ez szolgál a foglalkozások hivatalos azonosítására (pl. a munkaszerződéseknél, a statisztikáknál). Az OKJ-ban azt mutatja meg, legjellemzőbben melyik foglalkozás tölthető be az adott szakképesítéssel. Oldalainkon a szakképesítések bemutatásánál nem a FEOR-számot adjuk meg, hanem a számnak megfelelő foglalkozást - ez mindenki számára érthetőbb. A szakképesítések leírásából át lehet lépni a Központi Statisztikai Hivatal oldalára, ahol a foglalkozás hivatalos leírásában a FEOR-szám is szerepel.

A Munkaügyi Központ milyen mértékben támogatja a szakképesítés megszerzését?

Egyéni elbírálás alapján történik a támogatás. Mértéke akár 100% is lehet. A támogatás igénybevételéhez a munkanélkülinek, pályakezdőnek álláskeresőként regisztráltatnia kell magát az illetékes munkaügyi kirendeltségen.

Iskolarendszerben elvégzett szakképesítés után hány év múlva lehet letenni az OKJ-s szakképesítő vizsgát?

A folyamatban lévő képzéseket a megkezdésükkor érvényes követelmények alapján kell befejezni. Javító-, pótlóvizsgák letételére a korábbi követelmények szerint a képzés befejezését követő 1 évig van lehetőség.

Hol lehet megnézni, hogy egy adott képző rendelkezik-e felnőttképzési engedéllyel?

A felnőttképzést folytató intézményeket és indítandó képzési programjaikat a Pest Megyei Kormányhivatal tartja nyilván. A nyilvántartási számot minden képzőnek kötelező feltüntetnie.

http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest/szervezeti-egysegek-elerhetosegei/szakkepzesi-es-felnottkepzesi-foosztaly/felnottkepzesi-osztaly/kapcsolodo-anyagok-felnottkepzes/nyilvantartasok

Lehetséges-e a tanfolyam nélkül is vizsgára jelentkezni?

A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételeit az adott szakképesítés Szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza.

Van lehetőségem arra, hogy a második szakképesítésemet is ingyen szerezzem meg?

Igen. Az új törvényi szabályozás valóban mindenki számára biztosítja az első és a második OKJ-s szakma ingyenes megszerzését kortól függetlenül, de csak iskolai rendszerű intézményekben, hiszen ezek az állami finanszírozású képzések. A jelentkezők így felnőttoktatás keretében tanulhatnak.

Az első két OKJ-s szakképesítést 25 éves korig nappali tagozaton lehet megszerezni, ezt követően esti, levelező tagozaton vagy egyéb sajátos munkarendben.

Fontos megjegyezni, hogy akinek már van diplomája vagy éppen most jár főiskolára vagy egyetemre, ő is jogosult az ingyenes OKJ-s bizonyítvány megszerzésére, hiszen a diploma nem számít szakképesítésnek.

Hogyan épül fel az új (2016) OKJ azonosító szám?

A szakképesítések, részszakképesítések, szakképesítés-ráépülések azonosító száma 7 számjegyből áll. Az 1-2 számjegy a szakképesítés szintje, a 3-5. számjegy (3 számjegy) a szakképesítés tanulmányi területe, a 6-7. számjegy az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma (01-...).

Mi a szakképesítés?

Állam által elismert szakképesítés, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott szakképesítés. (Szakképzési törvény 2.§) Egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít, a szakmai és vizsgakövetelménye jellemzően több saját modult, illetve más szakképesítéssel közös modul(oka)t is tartalmazhat.

Mi a részszakképesítés?

Legalább egy munkakör ellátására képesít, szakmai és vizsgakövetelménye egy szakképesítés egyes moduljait tartalmazza.

Mi a szakképesítés-ráépülés?

A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakképesítésre épül, jellemzően saját modul(okat) tartalmaz, újabb munkakör(ök) ellátására képesít. Egy szakképesítés-ráépülés több szakmai előképzettségként elfogadható szakképesítésre is ráépülhet.

Mi az, hogy "a szakképesítés szintje"?

A szakképesítés szintje a szakképesítések azonosító számának első két számjegyét képezik.

A 12 szint száma és meghatározása:

21-es szint alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve a Szakképzési Hídprogramban szerezhető meg.

31-es szint alsó középfokú résszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (bemeneti kompetencia) épül, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a szakiskolai képzésben, illetve a Szakképzési Hídprogramban szerezhető meg.

32-es szint alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg.

33-as szint alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül.

34-es szint középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg.

35-ös szint középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül.

51-es szint felső középfokú részszakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerehető meg.

52-es szint felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg.

53-as szint felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül.

54-es szint emeltszintű szakképesítés (technikus), amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg.

55-ös szint emeltszintű szakképesítés-ráépülés, amely elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül.

62-es szint felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés.

Mi a szakképesítés tanulmányi területe?

Az OKJ szám 3–5. számjegye a szakképesítés tanulmányi területe (3 számjegy) 59 különböző tanulmányi területet különböztetünk meg. A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott képzési területek:

  • 1 Oktatás,
  • 2 Humán tudományok és művészetek,
  • 3 Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések,
  • 4 Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományos képzések,
  • 5 Műszaki, ipari és építőipari képzések,
  • 6 Mezőgazdaság,
  • 7 Egészségügy és szociális gondoskodás,
  • 8 Szolgáltatások.

Mi az 59 tanulmányi terület?

1 Oktatás:

  • 140 Általános oktatási ismeretek

2 Humán tudományok és művészetek:

  • 211 Képző - és iparművészet
  • 212 Zene- és előadó-művészet
  • 213 Audiovizuális módszerek és média-szakismeretek
  • 215 Kézművesség
  • 223 Anyanyelvi képzés

3 Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések:

  • 313 Politikai és civil társadalmi tudományok
  • 321 Újságíró- és riporterképzés
  • 322 Könyvtári, levéltári ismeretek, információkezelés
  • 340 Üzleti ismeretek és ügyvitel (általános programok)
  • 341 Nagy- és kiskereskedelem
  • 342 Marketing és reklám
  • 343 Pénzügy, bank és biztosítás
  • 344 Könyvelés és adózás
  • 345 Menedzsment és igazgatás
  • 346 Titkársági és irodai munka
  • 347 Munkahelyi ismeretek

4 Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományos képzések:

  • 462 Statisztika
  • 481 Számítástechnikai képzések
  • 482 Számítástechnikai alkalmazások

5 Műszaki, ipari és épít ipari képzések:

  • 520 Általános műszaki képzés
  • 521 Gépgyártás, műszer- és fémipar
  • 522 Energetika, elektromosság
  • 523 Elektronika és automatizálás
  • 524 Vegyipar
  • 525 Gépjárművek, hajók, repülőgépek gyártása
  • 541 Élelmiszergyártás
  • 542 Textil-, ruha-, cipő- és bőripari képzések
  • 543 Fa-, papír-, műanyag-, üvegfeldolgozás
  • 544 Bányászat és kitermel ipar
  • 581 Építészet és várostervezés
  • 582 Építőipar, vízi, közlekedési stb. építés

6 Mezőgazdaság:

  • 621 Növénytermesztés és állattenyésztés
  • 622 Kertészet
  • 623 Erdőgazdálkodás
  • 624 Halgazdálkodás
  • 625 Vadgazdálkodás
  • 641 Állatorvosi kisegítők képzése

7 Egészségügy és szociális gondoskodás:

  • 720 Egészségügy (általános programok)
  • 723 Ápolás, gondozás
  • 724 Fogászati laboratóriumi technológia
  • 725 Orvosi diagnosztikai és kezelési technológiák
  • 726 Terápia és rehabilitáció
  • 761 Gyermek- és ifjúságvédelem
  • 762 Szociális munka és tanácsadás

8 Szolgáltatások:

  • 810 Személyi szolgáltatások (általános programok)
  • 811 Szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, vendéglátás
  • 812 Utazásszervezés, turizmus és szórakoztatás
  • 813 Sportok
  • 814 Háztartási szolgáltatások
  • 815 Fodrászat és szépségápolás
  • 841 Szállítási szolgáltatások
  • 850 Környezetvédelem (általános programok)
  • 851 Környezetvédelmi technológiák
  • 852 Természeti környezet és élővilág
  • 853 Kommunális és közegészségügyi szolgáltatások
  • 861 Személyi és vagyonvédelem
  • 862 Foglalkozás-egészségügy és balesetvédelem
  • 863 Honvédelem

Milyen szakmacsoportokat különböztetünk meg?

  • 1. Egészségügy
  • 2. Szociális szolgáltatások
  • 3. Oktatás
  • 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció
  • 5. Gépészet
  • 6. Elektrotechnika-elektronika
  • 7. Informatika
  • 8. Vegyipar
  • 9. Építészet
  • 10. Könnyűipar
  • 11. Faipar
  • 12. Nyomdaipar
  • 13. Közlekedés
  • 14. Környezetvédelem
  • 15. Közgazdaság
  • 16. Ügyvitel
  • 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció
  • 18. Vendéglátás-turisztika
  • 19. Egyéb szolgáltatások
  • 20. Mezőgazdaság
  • 21. Élelmiszeripar
  • 22. Rendészet, honvédelem és közszolgálat
  • 23. Vízügy

Mik a szakközépiskolai ágazatok?

  • I. Egészségügy
  • II. Egészségügyi technika
  • III. Szociális
  • IV. Pedagógia
  • V. Képző- és iparművészet
  • VI. Hang-, film és színháztechnika
  • VII. Bányászat
  • VIII. Épületgépészet
  • IX. Gépészet
  • X. Kohászat
  • XI. Villamosipar és elektronika
  • XII. Távközlés
  • XIII. Informatika
  • XIV. Vegyipar
  • XV. Vegyész
  • XVI. Építőipar
  • XVII. Könnyűipar
  • XVIII. Faipar
  • XIX. Nyomdaipar
  • XX. Közlekedésépítő
  • XXI. Közlekedés
  • XXII. Közlekedésgépész
  • XXIII. Környezetvédelem
  • XXIV. Közgazdaság
  • XXV. Ügyvitel
  • XXVI. Kereskedelem
  • XXVII. Vendéglátóipar
  • XXVIII. Turisztika
  • XXIX. Optika
  • XXX. Szépészet
  • XXXI. Agrár gépész
  • XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás
  • XXXIII. Mezőgazdaság
  • XXXIV. Kertészet és parképítés
  • XXXV. Földmérés
  • XXXVI. Élelmiszeripar
  • XXXVII. Sport
  • XXXVIII. Rendészet és közszolgálat
  • XXXIX. Közművelődés
  • XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika
  • XLI. Vízügy
  • XLII. Előadóművészet

Mi az Országos Képzési Jegyzék?

Az Országos Képzési Jegyzék (röviden OKJ) tartalmazza a Magyarországon államilag elismert szakképesítések listáját, leírja a szakképesítések szintjét, tanulmányi területét, és ágazatba sorolását. Az OKJ?ben továbbá megjelennek a szakképesítés megszerzésének módjai (iskolarendszerben vagy iskolarendszeren kívüli oktatásban szerezhető?e meg) és ideje, illetve hogy milyen munkarend típusokban tanulható a szakképesítés (nappali, esti, levelező, stb.).

Mi az a szakmai? és vizsgakövetelmény?

A szakmai és vizsgakövetelmény a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott központi képzési dokumentum, amely meghatározza az adott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészülés szakmai követelményeit, feltételeit, és azokat a követelményeket, amelyeket a komplex szakmai vizsga során szükséges teljesíteni.

Mi a pályatükör?

A pályatükör tartalmazza az adott szakképesítéshez kapcsolódó általános és szakmai ismereteket, a feladat ellátáshoz kapcsolódó képességeket, szervezeti magatartást, pszichikus tulajdonságokat, amelyek nélkülözhetetlenek az adott munkakör betöltéséhez.

2017-ben hány OKJ-s képzésről beszélünk?

2017-ben 768 OKJ-s képzés van nyilvántartva.

Egyéni felkészülés esetén hogyan tehető szakmai vizsga?

Felnőttképzés keretében van lehetőség arra, hogy a tanfolyamon való részvétel nélkül vegyen részt valaki komplex szakmai vizsgán. Ehhez modulzáró vizsgákat kell tennie a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kijelölt, irányítása alá tartozó intézményben, felügyelete alá tartozó szerv által irányított intézményben, vagy az állami szakképzési és felnőttképzési szervnél. Ha a modulzáró vizsgák sikeresek, akkor a vizsgázónak fel kell keresnie egy intézményt, mely rendelkezik vizsgaszervezési jogosultsággal, aki majd regisztrálja a komplex szakmai vizsgára.

Ki jogosult a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra?

A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj (a továbbiakban: ösztöndíj) az első, az adott tanévre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott hiány-szakképesítések körébe tartozó szakképesítésre felkészítő, államilag támogatott nappali, iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók részére, tanulmányi eredményük alapján nyújtható.

Az alábbi linken tekinthetők meg a 2016/2017-es tanév hiányszakmái:
https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=399