Gyakori kérdések


1. Az új OKJ érvénybe lépése után mi lesz a régi OKJ szerint szerzett szakképesítésekkel?
2. Mi a különbség a régi és az új OKJ között?
3. Milyen szakképesítéseket lehet már az új OKJ szerint tanulni?
4. Hány éves korig lehet az iskolában ingyenes szakképzésben részt venni?
5. A tanuló hány éves koráig jár a családi pótlék?
6. Mit tehet az, aki elmúlt 16 éves, nem végezte el a nyolcadikat, és szakmát szeretne tanulni?
7. Az új OKJ szerint is létezik felsőfokú szakképesítés?
8. Mit jelent az OKJ-ben szereplő FEOR-szám?
9. A Munkaügyi Központ milyen mértékben támogatja a szakképesítés megszerzését?
10. Milyen fontos jogszabályi változásokra kell figyelniük a felnőttképző intézményeknek 2007 januártól?
11. Mely budapesti szakiskolák alakulnak át, olvadnak be más intézményekbe?
12. Iskolarendszerben elvégzett szakképesítés után hány év múlva lehet letenni az OKJ-s szakképesítő vizsgát?
13. Hol lehet megnézni, hogy egy adott képző nyilvántartásba van-e véve?
14. Ha nincs feltüntetve az általam kiválasztott szakképesítés oldalán képző intézmény, akkor honnan tudhatom meg azt, hogy hol indítják azt a képzést? Erre két lehetőség van:
15. Lehetséges-e a tanfolyam nélkül is vizsgára jelentkezni?
16. Milyen összegű kedvezmény írható jóvá a személyi jövedelemadóból?
17. Van lehetőségem arra, hogy a második szakképesítésemet is ingyen szerezzem meg?
18. Érettségi utáni nappali képzésben szakmát szeretnék szerezni. Meddig kell jelentkeznem?
19. Gyesen vagyok, azt hallottam, hogy a gyesen levők ingyen szerezhetnek szakképesítést. Igaz ez? Milyen feltételekkel?
20. Milyen szakképesítések nem oktathatók már a régi OKJ szerint, és mi oktatható helyettük?
21. Hogyan épül fel az új (2012) OKJ azonosító szám?
22. Mi a szakképesítés?
23. Mi a részszakképesítés?
24. Mi a szakképesítés-ráépülés?
25. Mi az, hogy "a szakképesítés szintje"?
26. Mi a szakképesítés tanulmányi területe?
27. Mi az 59 tanulmányi terület?
28. Milyen szakmacsoportokat különböztetünk meg?
29. Mik a szakközépiskolai ágazatok?
30. Mi az Országos Képzési Jegyzék?
31. Mi az a szakmai‐ és vizsgakövetelmény?
32. Mi a pályatükör?
33. 2012-ben hány OKJ-s képzésről beszélünk?
34. Egyéni felkészülés esetén hogyan tehető szakmai vizsga?
35. Ki jogosult a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra?
36. Melyek az SNI (sajátos nevelési igényű) tanulók beiskolázási lehetőségei második szakképesítésre a 2012/2013. tanévben?

Az új OKJ érvénybe lépése után mi lesz a régi OKJ szerint szerzett szakképesítésekkel?
Érvényesek maradnak. Hamarosan megjelenik a régi és az új szakképesítések hivatalos megfeleltetése, ez után azt is lehet majd tudni, hogy ha továbbtanulásnál, munkakör betöltésénél egy új OKJ szerinti szakképesítést adnak meg feltételként, milyen régi OKJ-s végzettséget fogadnak el helyette. Vannak olyan szakképesítések, amelyeknek nem lesz megfelelőjük az új OKJ-ban. Azok, akik ilyennel rendelkeznek, továbbra is szakképzettnek számítanak, mégpedig olyan szintű szakképesítéssel rendelkeznek, amilyen a szakmai bizonyítványukban szerepel.

Mi a különbség a régi és az új OKJ között?
Tartalmilag a legfontosabb változás  a moduláris felépítés. Ennek jelentősége abban testesül meg, hogy a tanulóknak nem kell a már előzetesen elsajátított tananyagot újra tanulni, ha egy másik, hasonló tananyaggal rendelkező szakképesítést kezdenek el, valamint könnyebb lesz az átjárhatóság az egyes szakképesítések között. Így gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb lehet a képzés. A moduláris felépítésnek megfelelően újfajta szakkképesítés-típusok jelentek meg. Az alap-szaképesítéseknek vannak elágazásaik, amelyekhez ugyanazok az alapismeretek szükségesek, de ezek elsajátítása után specializálódni lehet. Sok alap-szakképesítés birtokában további, ráépülő szakképesítés szerezhető. Aki az alap-szakképesítéshez szükséges ismereteknek csak egy részét képes elsajátítani, részszakképesítést szerezhet.

Milyen szakképesítéseket lehet már az új OKJ szerint tanulni?
2007. szeptemberétől az SZMM alá tartozó képzések mellett a GKM hatáskörébe tartozó informatikai, távközlési és postai szakképesítések is oktathatók az új képzési struktúra szerint. Ezzel már több, mint 210 szakképesítésnek készült el a szakmai és vizsgakövetelménye.

Hány éves korig lehet az iskolában ingyenes szakképzésben részt venni?
Nappali rendszerű iskolai oktatásban abban az évben kezdheti utoljára a tanuló a tanévet, amelyben betölti a 22. életévét (általános iskolai oktatás esetén a 16. életévét). Ha azonban az általános iskola első évfolyamát a hetedik életévében kezdte meg, vagy ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt, akkor abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyikben a 23. életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a fentiekben meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani.

A tanuló hány éves koráig jár a családi pótlék?
A közoktatási intézményben (általános iskolában, középiskolában, szakiskolában), nappali képzésben tanuló gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.

Mit tehet az, aki elmúlt 16 éves, nem végezte el a nyolcadikat, és szakmát szeretne tanulni?
Alapfokú végzettség hiányában is lehetőség van szakképzettség megszerzésére. Ilyen képzésbe bekapcsolódhat az, aki betöltötte a 15. életévét és nem akar tovább általános iskolába járni, de az is, aki már korábban abbahagyta az általános iskolát, viszont még nem töltötte be a nappali képzés korhatárát. A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében a szakiskolában elsajátítja azokat az ismereteket, készségeket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, így lehetőséget kap szakmai végzettség megszerzésére. Ha a tanuló az általános iskola hetedik évfolyamát sikeresen befejezte, a felzárkóztató képzés egy tanévig, ha csak a hatodik évfolyamot fejezte be, két tanévig tart.

Az új OKJ szerint is létezik felsőfokú szakképesítés?
Igen. Az Országos Képzési Jegyzékben 55-tel kezdődő OKJ-számú, érettségihez kötött szakképesítések ezek. Oldalunkon a Szint szerinti keresést használva megtalálhatók. (Bővebben írunk róluk a Fogalomtárban.) Mivel a felsőfokú szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei és központi programjai (tantervei) még nem jelentek meg, a mostani felsőoktatási felvételi időszakban csak a régi OKJ szerinti felsőfokú szakképzésre lehet jelentkezni.

Mit jelent az OKJ-ben szereplő FEOR-szám?
A Foglalkozások Egységes Osztályozási rendszere alapján minden foglakozáshoz négyjegyű kód rendelhető, ez szolgál a foglalkozások hivatalos azonosítására (pl. a munkaszerződéseknél, a statisztikáknál). Az OKJ-ban azt mutatja meg, legjellemzőbben melyik foglalkozás tölthető be az adott szakképesítéssel. Oldalainkon a szakképesítések bemutatásánál nem a FEOR-számot adjuk meg, hanem a számnak megfelelő foglalkozást - ez mindenki számára érthetőbb. A szakképesítések leírásából át lehet lépni a Központi Statisztikai Hivatal oldalára, ahol  a foglalkozás hivatalos leírásában a FEOR-szám is szerepel.

A Munkaügyi Központ milyen mértékben támogatja a szakképesítés megszerzését?
Egyéni elbírálás alapján történik a támogatás. Mértéke akár 100% is lehet. A támogatás igénybevételéhez a munkanélkülinek, pályakezdőnek álláskeresőként regisztráltatnia kell magát az illetékes munkaügyi kirendeltségen. A lehetőségeket bővebben a www.palyakezdd.hu tananyagban mutatjuk be.

Milyen fontos jogszabályi változásokra kell figyelniük a felnőttképző intézményeknek 2007 januártól?
- A felnőttképzés definíciójából kikerült a "rendszeresen végzett képzés" kritérium (felnőttképzési tv.). - A szakképzés és a szakmai felnőttképzés definíciója egységessé vált a felnőttképzési és a szakképzési törvény alapján (felnőttképzési, illetve szakképzési tv.). - A nyilvántartást a regionális munkaügyi központok vezetik (nyilvántartásba vételről szóló rendelet). - A nyilvántartási szám feltüntetésekor a "felnőttképzési nyilvántartási szám" megnevezést kell használni (nyilvántartásba vételről szóló rendelet). - A nyilvántartás érvényességének meghosszabbítását legalább 60 nappal az érvényesség lejárta előtt kérvényezni kell (nyilvántartásba vételről szóló rendelet). - Tanköteles tanuló nem vehet részt felnőttképzésben OKJ szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben (felnőttképzési tv.). - A nyilvántartásban szereplő adatok (pl. a tervezett képzések) változásának bejelentéséért is fizetni kell, 3.000 Ft-ot (nyilvántartásba vételről szóló rendelet). - Bővült a felnőttképzési szerződésben szerepeltetendő információk köre (felnőttképzési tv.). - A (felnőtt)képzési szerződést és a képzésre vonatkozó teljes dokumentációt a felnőttképzést folytató intézmény öt évig köteles megőrizni (felnőttképzési tv.). - Képzési célú támogatások vonatkozásában a rész-szakképesítés nem minősül első, állam által elismert szakképesítésnek (felnőttképzési tv.).

Mely budapesti szakiskolák alakulnak át, olvadnak be más intézményekbe?
- Batthyány-Strattmann László Szakképző Iskola és Gimnázium - Bőrfeldolgozóipari Szakközépiskola és Szakiskola - Dekoratőr Iskola - Déri Miksa Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium - Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskola - Földes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola - Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola - Irinyi János Környezetvédelmi és Vegyészeti Szakképző Iskola - Kalmár László Számítástechnikai Szakközépiskola - Kelenföldi Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola - Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola és Szakiskola - Kolos Richárd Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola - Kossuth Zsuzsa Humán Szakközépiskola és Gimnázium - Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola - Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola - Mérei Ferenc Szakiskola - Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola - Szabóky Adolf Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola - Szentágothai János Egészségügyi Szakképző Iskola

Iskolarendszerben elvégzett szakképesítés után hány év múlva lehet letenni az OKJ-s szakképesítő vizsgát?
A folyamatban lévő képzéseket a megkezdésükkor érvényes követelmények alapján kell befejezni. Javító-, pótlóvizsgák letételére a korábbi követelmények szerint a képzés befejezését követő 1 évig, legkésőbb 2013-ig van lehetőség.

Hol lehet megnézni, hogy egy adott képző nyilvántartásba van-e véve?
A felnőttképzést folytató intézményeket és indítandó képzési programjaik regisztrációját a regionális munkaügyi központok végzik .A nyilvántartási számot minden képzőnek kötelező feltüntetnie. Ha ezt mégsem tették meg, a nyilvántartást az interneten is megtekinthetjük itt.

Ha nincs feltüntetve az általam kiválasztott szakképesítés oldalán képző intézmény, akkor honnan tudhatom meg azt, hogy hol indítják azt a képzést? Erre két lehetőség van:
1. A www.kepezdmagad.hu oldalon a képzések menüpont alatt. 2. Ezen a honlapon a Képzéskereső menüpont alatt. Mindkét adatbázis a képzési jogosultsággal rendelkező képzőhelyeket sorolja fel. Ez azt jelenti, hogy ezen intézményekben elvileg lehetséges az adott szakma megtanulása, de csak közvetlen kapcsolatfelvétel révén derülhet ki az, hogy valóban indítanak-e olyan tanfolyamot, amit Ön kiválasztott. A Képzéskeresőről a Hét témái menüpont alatt található bővebb leírás.

Lehetséges-e a tanfolyam nélkül is vizsgára jelentkezni?
Ez az adott szakképesítés Szakmai és vizsgakövetelményéből (a vizsgára jelentkezés feltételei címszó alatt) derül ki. Ha igen, akkor információkért a vizsgajogosultsággal rendelkezőhöz kell fordulni.

Milyen összegű kedvezmény írható jóvá a személyi jövedelemadóból?
2007. január 1-től megszűnik a magánszemélyek felnőttképzésre fordított kiadásai után járó személyi-jövedelemadó kedvezmény. A kedvezmény azonban a 2006. december 31-ig befizetett díjakra még érvényesíthető.

Van lehetőségem arra, hogy a második szakképesítésemet is ingyen szerezzem meg?
A második szakképesítését alanyi jogon csak akkor szerezheti meg ingyen, ha Ön már elmúlt 50 éves, illetve fogyatékkal él. A munkaügyi központokban a tartósan álláskeresők képzésének finanszírozásáról egyénileg döntenek. A szociális körülményeket, élethelyzetet figyelembe véve van lehetőség olyan határozat meghozatalára, hogy Ön mégis térítésmentesen vegyen részt egy szakképzésen.

Érettségi utáni nappali képzésben szakmát szeretnék szerezni. Meddig kell jelentkeznem?
Középfokú iskolai rendszerű nappali képzésben a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti a 22. életévét. Kivétel, ha a tanuló az általános iskolai tanulmányait a 7. életévében kezdte meg, vagy ha olyan szakképzésre jelentkezik, ami hosszabb, mint 2 év. Fogyatékos vagy tanulási nehézségekkel küzdő tanulók esetén ez a határ 3 évvel meghosszabbítandó. A február 28-i középiskolai jelentkezési határidő csak az általános iskolából középiskolába jelentkezőkre nézve kötelező. A szakképző évfolyamokra az iskolák maguk határozzák meg a jelentkezés határidejét.

Gyesen vagyok, azt hallottam, hogy a gyesen levők ingyen szerezhetnek szakképesítést. Igaz ez? Milyen feltételekkel?
Támogatható a képzése annak az ügyfélnek, aki GYES-en van, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, az igénylő kereső tevékenységet nem folytat, és a képzés a gyermek egy éves korának betöltését követően kezdődik meg. Kérelmet a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi kirendeltségen kell benyújtani.

Milyen szakképesítések nem oktathatók már a régi OKJ szerint, és mi oktatható helyettük?
A folyamatosan elfogadásra kerülő Szakmai és vizsgakövetelmények hatálytalanítják a régi Képzési Jegyzék szakképesítéseit. Ezek már nem oktathatók az eredeti formájukban. Első körben többségben gépészeti és kereskedelmi szakképesítések vizsgaszabályzatát fogadták el, ezek régi megfelelőjét már nem lehet oktatni. (Természetesen a már megkezdett képzések befejezhetők, és vizsgájuk is a régi szabályok szerint folyik.) A nem indítható szakképesítések listája itt olvasható.

Hogyan épül fel az új (2012) OKJ azonosító szám?
A szakképesítések, részszakképesítések, szakképesítés-ráépülések azonosító száma 7 számjegyből áll. Az 1-2 számjegy a szakképesítés szintje, a 3-5. számjegy (3 számjegy) a szakképesítés tanulmányi területe, a 6-7. számjegy az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma (01-...).

Mi a szakképesítés?
Egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít, a szakmai és vizsgakövetelménye jellemzően több saját modult, illetve más szakképesítéssel közös modul(okat) is tartalmazhat. 

Mi a részszakképesítés?
Legalább egy munkakör ellátására képesít, szakmai és vizsgakövetelménye egy szakképesítés egyes moduljait tartalmazza.

Mi a szakképesítés-ráépülés?
A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakképesítésre épül, jellemzően saját modul(okat) tartalmaz, újabb munkakör(ök) ellátására képesít. Egy szakképesítés-ráépülés több szakmai előképzettségként elfogadható szakképesítésre is ráépülhet.

Mi az, hogy "a szakképesítés szintje"?
A szakképesítés szintje a szakképesítések azonosító számának első két számjegyét képezik. A 12 szint száma és meghatározása: 21-alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve a HÍD II. programban szerezhető meg. 31-alsó középfokú résszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre(bemeneti kompetencia)épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve HÍD II. programban szerezhető meg. 32-alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú skolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg. 33-alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül. 34-középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg. 35-középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül. 51-felső középfokú részszakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerehető meg. 52-felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg. 53-felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely érettségi végzettséghez kötött, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül. 54-emeltszintű szakképesítés, amely érettségi végzettséghet kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg. 55-emelt szintű szakképesítés-ráépülés, amely érttségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg. 62-felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés

Mi a szakképesítés tanulmányi területe?
Az OKJ szám 3–5. számjegye a szakképesítés tanulmányi területe (3 számjegy) 59 különböző tanulmányi területet különböztetünk meg, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Képzési területek: (1 Oktatás, 2 Humán tudományok és művészetek, 3 Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések, 4 Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományos képzések, 5 Műszaki, ipari és épít ipari képzések, 6 Mezőgazdaság, 7 Egészségügy és szociális gondoskodás, 8 Szolgáltatások) egységes osztályozási rendszere (KEOR)szerint.

Mi az 59 tanulmányi terület?
1 Oktatás: 140 Általános oktatási ismeretek 2 Humán tudományok és művészetek: 211 Képz - és iparm!vészet 212 Zene- és el adó-m!vészet 213 Audiovizuális módszerek és média-szakismeretek 215 Kézművesség 223 Anyanyelvi képzés 3 Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések: 313 Politikai és civil társadalmi tudományok 321 Újságíró- és riporterképzés 322 Könyvtári, levéltári ismeretek, információkezelés 340 Üzleti ismeretek és ügyvitel (általános programok) 341 Nagy- és kiskereskedelem 342 Marketing és reklám 343 Pénzügy, bank és biztosítás 344 Könyvelés és adózás 345 Menedzsment és igazgatás 346 Titkársági és irodai munka 347 Munkahelyi ismeretek 4 Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományos képzések: 462 Statisztika 481 Számítástechnikai képzések 482 Számítástechnikai alkalmazások 5 Műszaki, ipari és épít ipari képzések: 520 Általános műszaki képzés 521 Gépgyártás, műszer- és fémipar 522 Energetika, elektromosság 523 Elektronika és automatizálás 524 Vegyipar 525 Gépjárművek, hajók, repülőgépek gyártása 541 Élelmiszergyártás 542 Textil-, ruha-, cipő- és bőripari képzések 543 Fa-, papír-, műanyag-, üvegfeldolgozás 544 Bányászat és kitermel ipar 581 Építészet és várostervezés 582 Építőipar, vízi, közlekedési stb. építés 6 Mezőgazdaság: 621 Növénytermesztés és állattenyésztés 622 Kertészet 623 Erdőgazdálkodás 624 Halgazdálkodás 625 Vadgazdálkodás 641 Állatorvosi kisegít k képzése 7 Egészségügy és szociális gondoskodás 720 Egészségügy (általános programok) 723 Ápolás, gondozás 724 Fogászati laboratóriumi technológia 725 Orvosi diagnosztikai és kezelési technológiák 726 Terápia és rehabilitáció 761 Gyermek- és ifjúságvédelem 762 Szociális munka és tanácsadás 8 Szolgáltatások: 810 Személyi szolgáltatások (általános programok) 811 Szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, vendéglátás 812 Utazásszervezés, turizmus és szórakoztatás 813 Sportok 814 Háztartási szolgáltatások 815 Fodrászat és szépségápolás 841 Szállítási szolgáltatások 850 Környezetvédelem (általános programok) 851 Környezetvédelmi technológiák 852 Természeti környezet és élővilág 853 Kommunális és közegészségügyi szolgáltatások 861 Személyi és vagyonvédelem 862 Foglalkozás-egészségügy és balesetvédelem 863 Honvédelem

Milyen szakmacsoportokat különböztetünk meg?
1. Egészségügy 2. Szociális szolgáltatások 3. Oktatás 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 5. Gépészet 6. Elektrotechnika-elektronika 7. Informatika 8. Vegyipar 9. Építészet 10. Könnyűipar 11. Faipar 12. Nyomdaipar 13. Közlekedés 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás 15. Közgazdaság 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-turisztika 19. Egyéb szolgáltatások 20. Mezőgazdaság 21. Élelmiszeripar 22. Közszolgálat

Mik a szakközépiskolai ágazatok?
I. Egészségügy II. Egészségügyi technika III. Szociális IV. Pedagógia V. Képző- és iparművészet VI. Hang-, film és színháztechnika VII.Bányászat VIII. Épületgépészet IX. Gépészet X. Kohászat XI. Villamosipar és elektronika XII.Távközlés XIII. Informatika XIV. Vegyipar XV.Vegyész XVI. Építőipar XVII. Könnyűipar XVIII. Faipar XIX. Nyomdaipar XX.Közlekedésépítő XXI. Közlekedés XXII. Közlekedésgépész XXIII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás XXIV. Közgazdaság XXV. Ügyvitel XXVI. Kereskedelem XXVII. Vendéglátóipar XXVIII. Turisztika XXIX. Optika XXX. Szépészet XXXI. Mezőgazdasági gépész XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás XXXIII. Mező gazdaság XXXIV. Kertészet és parképítés XXXV. Földmérés XXXVI. Élelmiszeripar XXXVII. Sport

Mi az Országos Képzési Jegyzék?
Az Országos Képzési Jegyzék (röviden OKJ) tartalmazza a Magyarországon államilagelismert szakképesítések listáját, leírja a szakképesítések szintjét, tanulmányi területét, és ágazatba sorolását. Az OKJ‐ben továbbá megjelennek a szakképesítés megszerzésének módjai (iskolarendszerben vagy iskolarendszeren kívüli oktatásban szerezhető‐e meg) és ideje, illetve hogy milyen munkarend típusokban tanulható a szakképesítés (nappali, esti, levelező,stb.).

Mi az a szakmai‐ és vizsgakövetelmény?
A szakmai és vizsgakövetelmény a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott központi képzési dokumentum, amely meghatározza az adott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészülés szakmai követelményeit, feltételeit, és azokat a követelményeket, amelyeket a komplex szakmai vizsga során szükséges teljesíteni.

Mi a pályatükör?
A pályatükör tartalmazza az adott szakképesítéshez kapcsolódó általános és szakmai ismereteket, a feladat ellátáshoz kapcsolódó képességeket, szervezeti magatartást, pszichikus tulajdonságokat, amelyek nélkülözhetetlenek az adott munkakör betöltéséhez.

2012-ben hány OKJ-s képzésről beszélünk?
489 OKJ képzésről.

Egyéni felkészülés esetén hogyan tehető szakmai vizsga?
Felnőttképzés keretében van lehetőség arra, hogy a tanfolyamon való részvétel nélkül, a felnőttképzőnél szervezett modulzáró vizsga eredményes letételét követően, a képző szervezet a vizsgacsoportot lejelentse vizsgára. A választott képző intézménnyel történő egyeztetést követően modulzáró vizsgát tesz, és az eredményes modulzáró vizsgát követően a képző intézmény bejelenti szakmai vizsgára. (A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 33.§) Iskolai rendszerű képzés keretében - amennyiben sajátos helyzete indokolttá teszi -, akkor magántanulóként is rész vehet a szakképzésben. Ebben az esetben a szakmai gyakorlat alól az iskola igazgatója nem adhat felmentést. (A közoktatásról szóló 1993. évi törvény 69. §, és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv 92.§ (2) "www.nive.hu"

Ki jogosult a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra?
A 328/2009. (XII.29.) számú Kormányrendelet 3. § (1) bekezdése szerint a közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon a gazdaság által igényelt - az adott régióra az RFKB-k által meghatározott szakmákban–szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő tanulók részesülhetnek tanulmányi ösztöndíjban. A 328/2009. (XII.29.) számú Kormányrendelet 3. § (2) bekezdés szerint nem részesülhet ösztöndíjban a tanév adott félévében a tanuló, ha az azt megelőző félévben 2,51 alatti tanulmányi átlageredményt ért el, a tanév ismétlésre kötelezett tanuló, a megismételt tanév időtartama alatt, a tanuló az adott tanévben, ha igazolatlan óráinak száma meghaladja a 10 órát, a tanuló az adott tanévben a Kt. 76. § (2) bekezdésében meghatározott fegyelmi büntetés esetén az arról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától.

Melyek az SNI (sajátos nevelési igényű) tanulók beiskolázási lehetőségei második szakképesítésre a 2012/2013. tanévben?
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 114. § (2) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az enyhe értelmi fogyatékos tanuló részére ingyenes egy alapfokú művészetoktatásban való részvétel és a második szakképzés megszerzése. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (továbbiakban: Szt.) 29. § (1) bekezdése csak az első szakképesítésre történő felkészítés ingyenességét biztosítja, a második és további szakképesítését nem. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozóan nem biztosítja a második, illetve további szakképesítések ingyenességét. Ezen jogszabály rendelkezései 2012. szeptember 1 – jétől lépnek hatályba. Az Szt. 91. § (1) bekezdése szerint rendelkezéseit első ízben a 2012. január 1 – jét követően indult szakképzésekre kell felmenő rendszerben alkalmazni, a 92. § (2) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a Kt. és a régi Szt. szabályai szerinti szakiskolai és szakközépiskolai képzés utoljára a 2012/2013 – as tanévben indulhat. A 2013/2014 – es tanévtől kizárólag a nemzeti köznevelésről szóló törvényben és az e törvényben meghatározott szakiskolai és szakközépiskolai képzés indítható. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 95. § (6) bekezdése 2012. szeptember 1- jétől hatályon kívül helyezi a Kt. azon rendelkezését, mely enyhe értelmi fogyatékos tanulók részére lehetőséget biztosít másodszakma ingyenes képzés keretében történő megszerzésére. Fenti rendelkezések alapján tehát a jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a 2012/2013 – as tanévben a régi Kt., illetve régi Szt. szabályai szerint induljon szakiskolai és szakközépiskolai képzés, így amennyiben a képzésre jelentkezés 2012. augusztus 31 – éig megtörténik, a tanulók a másodszakmára ingyenes képzés keretében tehetnek szert. Abban az esetben, ha a 2012/2013 – as tanévben 2012. szeptember 1 – jét követően történik a másodszakmára jelentkezés, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján ingyenes képzésre nincs lehetőség. A hivatkozott rendelkezések alapján a jogszabály a szakképesítések körében csak az első szakképesítés ingyenességét biztosítja, a második, illetve további szakképesítésekét nem. Szintén a hivatkozott jogszabály rendelkezik azonban arról, hogy az ingyenesség tekintetében nem minősül második, illetve további szakképesítésnek az az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítés, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Az ingyenesség vizsgálata során szintén nem minősül második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben – szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben – szerezhető szakképesítés. A hivatkozott, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2. § 24. pontja, illetve a 29. § a következőkről rendelkezik: „2. § 24. második és további szakképesítés: az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett, az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít, és már meglévő, államilag elismert szakképesítés birtokában szerzik meg. Második és további szakképesítés költségvetési támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben – szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben – szerezhető szakképesítés;” „19. A szakmai képzés ingyenessége 29. § (1) Az állam által költségvetési támogatásban részesített iskolai rendszerű szakképzésben – e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével – ingyenes a tanuló részére az első szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés a szakiskolai képzésben az OKJ-ben előírt képzési időnél két tanévvel hosszabb ideig, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén az OKJ-ben előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig, függetlenül az oktatás munkarendjétől, a tanuló részére a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül, szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a 24. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév, a tanuló részére szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító érettségi vizsga, szakközépiskolában az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga, a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első komplex szakmai vizsga és első alkalommal a javítóvizsga. (2) Azon tanulótól, akinek az (1) bekezdés szerint a képzésben való részvétel ingyenes, a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért a tanulótól vagy a tanuló szülőjétől (gyámjától) nem kérhet és nem fogadhat el, a tanuló vagy a tanuló szülője (gyámja) pedig a gyakorlati képzést folytató szervezetnek nem adhat semmilyen pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítést. (3) Az illetékes szakképző iskola a (2) bekezdés szerinti tilalom megszegéséről a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül köteles tájékoztatni az illetékes területi gazdasági kamarát. A tilalmat megszegő gyakorlati képzést folytató szervezetet a területileg illetékes gazdasági kamara – a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve – a 60. §-ban meghatározott ellenőrzés eredményeként legfeljebb öt évre eltiltja a gyakorlati képzésben való részvételtől. (4) A tilalmat megszegő gyakorlati képzést folytató szervezet köteles a tanulótól vagy szülőjétől (gyámjától) elfogadott pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítés összegét a területileg illetékes gazdasági kamara eltiltó határozatától számított öt munkanapon belül visszafizetni a tanulónak vagy a tanuló szülőjének (gyámjának). (5) A tilalmat megszegő gyakorlati képzést folytató szervezet nevét a gazdasági kamara nyilvánosságra hozza a honlapján a területileg illetékes gazdasági kamara eltiltó határozatától számított öt munkanapon belül.”