Fogalomtár

Akkreditációs szám (intézményeknek)
lásd Intézmény akkreditációs száma

Akkreditált felsőfokú szakképzés
lásd Felsőfokú szakképzés

Akkreditált intézmények, programok
A felnőttképző intézményeknek lehetőségük van a Felnőttképzési Akkreditációs Testületnél akkreditáltatni magukat és az általuk indított képzési programokat. Intézményakkreditáció során megvizsgálják a felnőttképző intézményben folyó képzési, irányítási, döntési folyamatokat és azok minőségét. A programakkreditáció során a képzési programot, annak megvalósíthatóságát, pedagógiai követelményeknek való megfelelését vizsgálják. A legtöbb kedvezmény igénybe vétele csak akkor lehetséges, ha akkreditált felnőttképző intézményben folyik a képzés, és sok esetben az is feltétel, hogy a program is akkreditált legyen.

Alap-szakképesítés
A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, munkakör ellátására képesít.

Alapozó oktatás
lásd Szakmai alapozó oktatás (szakiskolák 10. évfolyam)

Állam által elismert (OKJ) szakképesítés
Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítés. A Jegyzék határozza meg a képzésre vonatkozó alapadatokat (a szakképesítés típusa, szintje, tanulmányi területe, szakmacsoportba sorolás, szükséges iskolai végzettség stb.), a részletes követelményeket és leírást pedig az adott szakképesítésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmény-rendelet tartalmazza.

Állami-önkormányzati nevelési-oktatási intézmény
Az ilyen intézményekben a nevelés-oktatás ingyenes. Az állami-önkormányzati fenntartású intézmények nem lehetnek elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem.

Belső képzés
A munkáltató saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok által alapján végzett köztisztviselői továbbképzés.

Bizonyítvány-kiegészítő
lásd Europass bizonyítvány-kiegészítő

Certificate Supplement
lásd Europass bizonyítvány-kiegészítő

Családi pótlék
A családi pótlék olyan pénzbeli családtámogatási ellátás, melyet az állam a gyermekek nevelési és iskoláztatási költségeihez havi rendszerességgel biztosít. A közoktatási intézményben (általános iskolában, középiskolában, szakiskolában) tanuló gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.

E-learning
Az e-learning információs- és kommunikációs technológiával segített tanulás. Ötvözi a hagyományos és távoktatási módszereket, melyet az internet nyújtotta lehetőségekkel együttesen alkalmaz. Nem helyettesíti, hanem kiegészíti a hagyományos oktatási, továbbképzési formát azáltal, hogy kiküszöböli az időbeli és a földrajzi korlátokat, illetve a hallgatók akkor és ott tanulhatnak, amikor és ahol számukra kényelmes.

Egészségi alkalmasság
lásd Szakmai egészségi alkalmasság

Elágazás
A szakképesítés részeként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít.

Életkori feltétel a szakképzés megkezdésére
lásd Szakképzés megkezdésének életkori feltétele

Elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés
Mindazok a képzések, tréningek, amelyek a személyiség- és a kommunikációs készség fejlesztésével, az álláskeresési technikák, illetve a vállalkozási alapismeretek oktatásával rendszerint egy szakképesítés megszerzésére irányuló képzés kiegészítő szolgáltatásaként javítják a résztvevők munkavállalási esélyeit, segítik munka-erőpiaci tájékozódásukat.

Előírt iskolai előképzettség
A szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség.

Előírt szakmai előképzettség
Szakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszerzett szakképesítés, megnevezését a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza.

Előírt szakmai gyakorlat
A szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza.

Előzetes tudásszint-felmérés
A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez. A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni.

Első szakképesítés
Az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít.

Emelt szintű szakképesítés
Országos Képzési Jegyzékben szereplő, 54-gyel kezdődő OKJ-számú, érettségihez vagy érettségihez és meghatározott szakmai előképzettséghez kötött szakképesítések. Ezeket a szakképesítéseket korábban felsőfokúnak nevezték.

Esti felnőttoktatás iskolai rendszerben
lásd Iskolai esti felnőttoktatás

Esti képzés
lásd Iskolai esti felnőttoktatás

Europass bizonyítvány-kiegészítő
A bizonyítvány-kiegészítő (Certificate Supplement) célja, hogy - idegen nyelven - információkat adjon az elvégzett szakképzésről, az elsajátított szakmáról, s így valósítsa meg a különböző országokban szerzett szakképesítések átláthatóságát.

Felnőttképzés
Tankötelezett koron túliak részére szervezett iskolarendszeren kívüli képzés. Célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés. Jogi szabályozás szempontjából felnőttképzésnek számít a felnőttképzést segítő szolgáltatás is. A felnőttképzésben részt vevők nincsenek a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, kapcsolatukat a felnőttképzési szerződés szabályozza.

Felnőttképzési normatív támogatás
Az állam a fogyatékkal élő felnőttek képzéséhez a költségvetési törvényben meghatározott mértékű normatív támogatást nyújthat. Ennek keretében a fogyatékkal élők számára díjmentesen biztosítja a felnőttképzést folytató intézményben folyó szakmai, nyelvi és általános képzést. Általános, nyelvi, valamint az OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés esetén a normatív támogatás igénybevételének feltétele a felnőttképzést folytató intézmény képzési programjának akkreditálása is. Ez a támogatás visszafizetendő, ha a támogatott képzésben részt vevő  és ezt kvetően sikeres vizsgát tevő fogyatékkal élő felnőttek száma nem éri el a külön jogszabályban meghatározott mértéket. A fogyatékkal élő felnőtt egyidejűleg egy támogatott képzésben vehet részt, és három naptári év alatt legfeljebb két képzéshez nyújtható támogatás. A korlátozás alól kivétel: értelmi, súlyosan-halmozottan fogyatékos, autista személyek általános képzése.

Felnőttképzési nyilvántartás
Az intézmények kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére (beleértve a belső képzést is), ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek.

Felnőttképzési szerződés
A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt kötelezően kötendő szerződése. A felnőttképzési szerződés tartalmazza a képzés célját, a képzéssel megszerezhető (szak)képesítést, illetőleg az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat, a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára bocsátás feltételeit, az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a résztvevőt érintő következményeket, a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, a vizsga szervezésének módját, formáját; OKJ szerinti, hatósági, illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését, a képzési díj - külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának - mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét, a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit, valamint mindazt, amit más kormányrendelet előír.

Felnőttképző intézmény nyilvántartási száma
A felnőttképző intézmények azonosítási száma. Minden felnőttképzést végző intézménynek rendelkeznie kell nyilvántartási számmal, amit minden hirdetésén és dokumentumán köteles feltüntetni.

Felnőttoktatás
lásd iskolai rendszerű felnőttoktatás.

Felsőfokú szakképzés
Olyan képzési forma, amely az érettségire épül és célja a felsőfokú szakképzettség megszerzése. Az ilyen típusú szakképzések felsőfokú intézményekben és egyes szakközépiskolában folynak. Általában 2 éves képzések, melyben megtalálhatóak az adott szakképzettséghez kötődő alapismereteket átadó tantárgyak de elsősorban szakmai ismeretek és készségek átadására koncentrál. A felsőfokú szakképzés során szerzett kreditpontok később - továbbtanulás esetén - beszámíthatók a felsőoktatási alapképzés (BSc) kreditpontjaiba és ezzel az alapképzési idő lerövidülhet. (Korábban ezt a fajta szakképzést akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésnek, rövidítve AIFSZ-nek nevezték.)

Felzárkóztató képzés
Alapfokú végzettség hiányában is lehetőség van szakképzettség megszerzésére. Ilyen képzésbe bekapcsolódhat az, aki betöltötte a 15. életévét és nem akar tovább általános iskolába járni, de az is, aki már korábban abbahagyta az általános iskolát, viszont még nem töltötte be a nappali képzés korhatárát. A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében a szakiskolában elsajátítja azokat az ismereteket, készségeket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, így lehetőséget kap szakmai végzettség megszerzésére. Ha a tanuló az általános iskola hetedik évfolyamát sikeresen befejezte, a felzárkóztató képzés egy tanévig, ha csak a hatodik évfolyamot fejezte be, két tanévig tart.

FEOR
lásd Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere

FIT
lásd Foglalkozási Információs Tanácsadó

Foglalkozási Információs Tanácsadó
Pályaorientációt elősegítő humán szolgáltató intézmény a munkaügyi központokon belül, olyan információs adatbank (ismertetők, tájékoztató kiadványok, folyóiratok, szakkönyvek), mely lehetőséget ad a képzőhelyekkel, munkaerőpiaccal, pályakövetelményekkel, álláskereséssel kapcsolatos tájékozódásra. A korszerű technikai eszközök, számítógépes programok, különböző információhordozók segítik a pályaválasztási döntést, az esetleges pályamódosítást, továbblépést, munkaerő-piaci elhelyezkedést.

Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere
A FEOR rendszerbe foglalja a foglalkozásokat. A jelenleg érvényes FEOR 9 főcsoportot, a főcsoporton belül csoportokat, azon belül alcsoportokat tartalmaz. A rendszer alapján minden foglakozáshoz négyjegyű kód rendelhető, ez szolgál a foglalkozások hivatalos azonosítására (pl. a munkaszerződéseknél, a statisztikáknál). A foglalkozások pontosabb meghatározására hatjegyű kódokat is szoktak alkalmazni.

Fogyatékos személy
Az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi -, mozgásszervi, illetve értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.

Gyakorlati képzés
A gyakorlati ismeretek nyújtása és alkalmazása, készségek kialakítása és fejlesztése érdekében végzett, pedagógiailag tervezett képzési tevékenység, amelynek tartalmát, időkeretét, a szükséges eszközök minimumát az iskolai rendszerű szakképzésben a központi program (tanterv) tartalmazza.

Hátrányos helyzetű
Az, akinek családi körülményei, szociális helyzete, születési adottsága, örökölt vagy szerzett betegsége, életvitele vagy más ok miatt a szakképzésbe való bekapcsolódása és az abban való részvétele az átlagosnál nehezebben biztosítható.

Intézmény akkreditációs száma
A felnőttképzést folytató képző intézmények akkreditációs eljáráson való megfelelését tanúsító egyedi azonosító szám.

Intézményi azonosító
Az alap- és középfokú közoktatási intézmények egyedi azonosító száma. (eredetileg: OM - azonosító)

Iskolai előképzettség, előírt
lásd Előírt iskolai előképzettség

Iskolai esti felnőttoktatás
Olyan iskolai rendszerű képzés, ahol az óraszám eléri a nappali oktatás óraszámának felét.

Iskolai levelező felnőttoktatás
Olyan iskolai rendszerű képzés, ahol az óraszám a nappali oktatás óraszámának 10-50%-a. Az iskolai rendszerű képzéshez a munkaügyi központok nem adhatnak képzési támogatást.

Iskolai nappali felnőttoktatás
Hivatalos neve: iskolai rendszerű, nappali munkarend szerinti felnőttoktatás. Tanköteles koron túliak az iskolai rendszerű nappali képzés korhatárának eléréséig alatt részt vehetnek olyan nappali képzésben, amely bizonyos pontokon eltérhet a "rendes" nappali képzéstől.

Iskolai rendszerű felnőttoktatás
Az iskolarendszer részeként lehetőséget ad arra, hogy a felnőttek, akik az erre hivatott életkorban bármely okból iskolai tanulmányokat nem folytattak vagy újabb igényeikhez képest alacsonyabb fokon fejezték azt be, a közoktatásban és felsőoktatásban elérhető bármely végzettséget megszerezzék. Az, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait. Az iskolai tanulmányok attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló a nappali rendszerű oktatásnál meghatározott életkori határt betöltötte, kizárólag felnőttoktatás keretében folytathatók. A felnőttoktatásban részt vevők után az iskoláknak jár állami normatív támogatás (bár kevesebb, mint a nappali képzésnél), viszont az ilyen oktatáshoz a munkaügyi központok nem adhatnak képzési támogatást. A tizenegyedik évfolyamtól a gimnáziumban és a szakközépiskolában, valamint a szakközépiskolában vagy szakiskolában első szakképesítés megszerzésekor a szakképzési évfolyamon térítési díjat, további szakképesítéseknél tandíjat kell fizetni. A felnőttoktatásban tanulók közül csak a nappali oktatás munkarendje szerint tanulók vehetik igénybe a pedagógiai szakszolgálat szolgáltatásait.

Iskolai rendszerű nappali képzés
Az iskolai rendszerű nappali képzésben részt vevők tanulói jogviszonyban vannak. Jár utánuk családi pótlék, az arra jogosultaknak árvaellátás. Az iskolai rendszerű képzéshez a munkaügyi központok nem adhatnak képzési támogatást. A képzést a 23. (általános iskolában 17.) életév betöltésig be kell fejezni (pontosabban lásd a Korhatár címszót). A képzés a második szakképesítés megszerzéséig ingyenes, csak az alapszolgáltatáson túli szolgáltatásokért kérhető térítési díj.

Iskolai rendszerű nappali képzés korhatára
Nappali rendszerű iskolai oktatásban abban az évben kezdheti utoljára a tanuló a tanévet, amelyben betölti a 22. életévét (általános iskolai oktatás esetén a 16. életévét). Ha azonban az általános iskola első évfolyamát a hetedik életévében kezdte meg, vagy ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt, akkor abban az évben kezdheti utoljára tanévet, amelyikben a 23. életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a fentiekben meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani. Kitolódik a korhatár akkor is, ha a szakképzési évfolyamok száma kettőnél több.

Iskolai rendszerű szakképzés
A közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak.

Iskolai végzettség (alapfokú)
lásd Alapfokú iskolai végzettség

Iskolarendszeren kívüli képzés
Olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

Jelentkezési határidő(k)
Csak a felsőoktatásban kell komolyan venni. A középiskolák, szakképző intézmények, tanfolyam- és rendezvényszervező cégek meg szokták adni a jelentkezési határidőket, de legtöbbször - ha a létszám engedi -, a határidő lejárta után is fogadnak jelentkezőket.

KépezdMagad
Információs portál, mely segít eligazodni a szakképzés, a felnőttoktatás, és a közoktatás hazai hírei, adatai között.

Képzési rendszer
A tanulónak járó juttatások (pl. családi pótlék, árvaellátás) a képzési rendszertől függnek. A képzési rendszer lehet iskolai rendszerű, felsőoktatási vagy iskolarendszeren kívüli (felnőttképzés). Az iskolai rendszerű és a felsőoktatási képzés lehet nappali, esti, levelező és távoktatásos. Iskolai rendszerű képzés esetén lehetséges a magántanulói felkészülés, valamint a nappali munkarend szerinti felnőttoktatás is.

Képzési támogatás
Álláskeresőknek, GYES-en, GYED-en levőknek, közhasznú munkát végzőknek, munkaviszonyban levőknek képzéshez nyújtható támogatás.

Képzési tanácsadás
Aktuális vagy elvileg megvalósítható képzési programokról való tájékoztatás egyéni vagy csoportos formában. A tanácsadás történhet személyesen, telefonon vagy interneten keresztül.

Kirendeltség
lásd Munkaügyi Központ

Kompetencia
Cselekvőképes tudás; azon ismeretek, készségek, képességek, magatartási, viselkedési jegyek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes végzésére.

Korhatár a képzésben
lásd: Iskolai rendszerű nappali képzés korhatára

Korhatár a szakképzés megkezdésére
lásd Szakképzés megkezdésének életkori feltétele

Követelménymodul
Az átlagember szóhasználatában a követelménymodul jelenti az OKJ szakképesítő vizsga egy „részvizsgáját”. A munkakörelemzés során meghatározásra kerültek a munkakör ellátásához szükséges kompetenciák, ezek fogalmazódnak meg az úgynevezett követelménymodulokban. Mit jelent ez a gyakorlatban? A munkakör ellátáshoz szükséges ismereteket nem egyszerű tesztekkel mérik, mint a hagyományos oktatásban, hanem az adott munkakörre jellemző kompetencia mérő feladatokkal. Konkrét cél az, hogy „Hegesztő” szakképesítést csak akkor lehessen szerezni, ha a jelölt a gyakorlatban számot ad arról, hogy képes helyt állni a speciális munkakörülmények között, és nem elegendő a hegesztő berendezés műszaki adatait megadnia. A követelmények modulszintű bontása lehetővé teszi, hogy az OKJ szakképesítései átjárhatóak legyenek.

Középiskola
Érettségire felkészítő középfokú oktatási intézmény. Lehet gimnázium vagy szakközépiskola.

Középiskolai végzettség
Középiskolai végzettséget az szerez, aki sikeres érettségi vizsgát tett. Az 1974 és 1986 közötti időszakban a középiskola negyedik osztályának elvégzésével is középiskolai végzettséget lehetett szerezni. Ahol a szakképzés megkezdésének, munkakör betöltésének stb. feltétele nem az érettségi, csak a középiskola elvégzése, a jogszabályokban a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését (és nem középiskolai végzettséget) írnak elő.

Központi program (tanterv)
Miniszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésére szolgáló iskolai rendszerű szakképzés megszervezéséhez, valamint további nevelési-oktatási dokumentumok (szakmai program, tankönyv, egyéb tanulmányi segédlet) elkészítéséhez.

Levelező képzés
lásd Iskolai levelező felnőttoktatás

Második és további szakképesítés
Minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, és már meglévő - államilag elismert - szakképesítés birtokában szerzik meg. A támogatás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek. Figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek. Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető szakképesítés.

Mestervizsga
Azok a szakemberek, akik szakképzettséggel és megfelelő gyakorlattal rendelkeznek, mestervizsgát tehetnek. Ilyen vizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Agrárkamara szervezhet. A vizsgákra önállóan vagy tanfolyamokon lehet felkészülni. Aki ilyen vizsgát tesz, használhatja a mester címet (asztalosmester, fodrászmester stb.). Ez a cím a szakmai hozzáértését bizonyítja a megrendelőknek és a hatóságoknak.

Modul
A moduláris képzési rendszert alkotó kisebb, összetartozó egységek, melyek egymásra épülnek.

Moduláris képzés
A modul rendszerű képzés során az elsajátítandó tananyag kisebb, összetartozó egységekre, modulokra van szétbontva, melyek egymásra épülnek. Előnye a tantárgyival szemben az, hogy megkönnyíti a szakmák közötti átjárhatóságot, valamint lehetőséget teremt a szakképzésből történő folyamatos ki- és belépésre mind az ifjúsági, mind a felnőttképzésben. Ez azt jelenti, hogy néhány modul elsajátításával a képzésben résztvevők rész-szakképesítést is kaphatnak, visszalépéskor ezek beszámításával és további modulok elsajátításával újabb, illetve magasabb szintű szakképesítéshez juthatnak.

Moduláris rendszer
Meghatározott, összekapcsolható egységekből (modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák közti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze.

Munkahely-megtartó képzések
A munkaadó által saját dolgozói részére szervezett képzés annak érdekében, hogy ne kelljen elbocsátani őket.

Munkarend az oktatásban
lásd Oktatás munkarendje

Munkaügyi Központ
Az állam által, a munkanélküliség kezelésére létrehozott és fenntartott intézmények, melyek feladatkörébe tartozik többek között a az álláskeresők regisztrálása, a munkanélküli-ellátások megállapítása és számfejtése, a foglalkoztatást elősegítő támogatások működtetése, valamint a munkaközvetítés és az egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítása.

Nappali felnőttoktatás
lásd Iskolai nappali felnőttoktatás

Nappali képzés
lásd Iskolai rendszerű nappali képzés

Nyilvántartási szám (felnőttképző intézménynél)
lásd Felnőttképző intézmény nyilvántartási száma

Nyitott képzés
lásd Távoktatás

OKJ
Országos Képzési Jegyzék

OKJ-ban szereplő adatok 2012.09. hó-ig
1.) A szakképesítés azonosító száma; 2.) A szakképesítés megnevezése; 3.Szakképesítések köre; 4.) Hozzárendelt FEOR szám; 5.) Képzés maximális időtartama

OKJ-ban szereplő adatok 2012.09. hó-tól
1.) A szakképesítés azonosító száma (szint+tanulmányi terület+sorszám); 2.) Szakképesítések/szakképesítésráépülésekmegnevezése; 3. Szakmacsoport; 4.) Ágazati besorolás; 5.) Iskolai rendszerű képzési idő; 6.) Iskolarendszeren kívüli képzési idő; 7.) A képzés munkarendje; 8.) A szakképesítésért felelős miniszter

OKJ-szám
lásd: Szakképesítés azonosító száma

Oktatás munkarendje 2012.09. hó-ig
Az iskolai oktatás folyhat a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendje, vagy sajátos munkarend szerint. Az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítására történő felkészítés megszervezésének rendje, amely ha a tanórai foglalkozások száma eléri - az iskolában tanítási év átlagában - a nappali oktatásban kötelező tanórai foglalkozások kilencven százalékát, nappali oktatás, ötven százalékát, esti oktatás, tíz százalékát, levelező oktatás munkarendje szerint folyó oktatás. Más sajátos munkarend szerint folyik az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, illetve, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot.

Oktatás munkarendje 2012.09. hó-tól
A képzés munkarendje (7. oszlop): Iskolai rendszerű szakképzés esetén: a nemzeti köznevelésr ő szóló törvényben meghatározottak alapján nappali, esti, levelező, távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzések. Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén: az OKJ-ban meghatározott óraszámban megtartott képzés (tanfolyami képzés) vagy távoktatás. Jelölések: Nappali: N; Esti ELevelező: L; Egyéb sajátos munkarend: S; Iskolarendszeren kívüli, adott óraszámú képzés(tanfolyami képzés): TK; Távoktatás:T

OM - azonosító
lásd Intézményi azonosító

Országos Képzési Jegyzék
Az állam által elismert szakképesítéseket és legfontosabb adataikat tartalmazó jegyzék.

Pályaismeret
A pályaismeret azokat az ismérveket mutatja be, amelyeket a munkát végző embernek a pályán mint követelményt, feladatot figyelembe kell vennie; az adott foglalkozásról alkotott reális tájékozottság.

Pályakezdő
A munkanélküli-ellátások szempontjából az minősül pályakezdőnek, aki nem töltötte be 25. életévét (felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét), iskolai tanulmányait befejezte vagy megszakította, és azt követően nem tudott elhelyezkedni, regisztráltatta magát az illetékes munkaügyi központ kirendeltségén és vállalta az együttműködést.

Pályatükör
A pályatükör tartalmazza az adott szakképesítéshez kapcsolódó általános és szakmai ismereteket, a feladatellátáshoz kapcsolódó képességeket, szervezeti magatartást, pszichikustulajdonságokat, amelyek nélkülözhetetlenek az adott munkakör betöltéséhez.

Pályaválasztási tanácsadás
Feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen szakképesítés, felsőoktatási szak ajánlása.

Párhuzamos oktatás
Ha a szakképzés művészeti szakmai vizsgára készít fel, a tanuló a tankötelezettség megszűnése előtt, az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban is bekapcsolódhat a szakképzésbe.

Ráépülés
A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok/szakképesítés/rész-szakképesítés/elágazás moduljaira épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képesít.

Rész-szakképesítés
Egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít.

Részvételi feltételek a szakképzésben
lásd Szakképzésben való részvétel feltételei

Speciális szakiskola
A többi tanulóval fogyatékossága miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; a munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismeretek átadása esetén a szakképzési évfolyamok száma kettő.

Szakiskola
Olyan középfokú oktatási intézmény, ahol az iskolai rendszerű szakképzésben olyanok is részt vehetnek, akik nem rendelkeznek érettségivel. A 9-10. évfolyamon közismereti képzés is folyik, de emellett nagy hangsúlyt kap a pályaorientáció, később pedig a szakmai előkészítés és a szakmai alapozás. A 10. évfolyam elvégzése, illetve a tanköteles kor betöltése után lehet elkezdeni a szakképző évfolyamokon a szakmai vizsgára való felkészülést.

Szakképesítés azonosító száma (2012.09 hó-ig)
Az új OKJ-ban az azonosító szám 15 számjegyből áll. Az 1-2. számjegy a szakképesítés szintjét, a 3-5. a szakképesítés tanulmányi területét, a 6-7. az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszámát, a 8. az alap-szakképesítést, a 9. a rész-szakképesítést, a 10. az elágazást, a 11. a ráépülést, a 12-13. a rész-szakképesítés vagy az elágazás vagy a ráépülés szintjét, végül a 14-15. számjegy az azonos szintű részszakképesítés, elágazás és ráépülés sorszámát jelzi.

Szakképesítés azonosító száma (2012.09 hó-tól)
A táblázatokban szereplő szakképesítések, részszakképesítések, szakképesítés-ráépülések azonosító száma 7 számjegyből áll, amely az OKJ táblázat 1. oszlop számjegyeiből tevődik össze. Az 1-2. számjegy a szakképesítés szintjét, a 3-5. a szakképesítés tanulmányi területét, a 6-7. az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszámát jelzi.

Szakképesítés szintje
Az OKJ-szám 1-2. számjegye:  21: alapfokú részszakképesítés, 31: alsó középfokú részszakképesítés, 32: alsó középfokú szakképesítés, 33: alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, 34: középfokú szakképesítés, 35: középfokú szakképesítés-ráépülés, 51: felső középfokú részszakképesítés, 52: felső középfokú szakképesítés, 53: felső középfokú szakképesítés-ráépülés, 54: emeltszintű szakképesítés, 55: emeltszintű szakképesítés-ráépülés, 62: felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés

Szakképesítés tanulmányi területe
Az OKJ-szám 3-5. számjegye. Fő csoportok: 1.) oktatás; 2.) Humán tudományok és művészetek; 3.) Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések; 4.) Matematika, számítástechnika és egyéb természettudományos képzések; 5.) Műszaki, ipari és építőipari képzések; 6.) Mezőgazdaság; 7.) Egészségügyi és szociális gondoskodás; 8.) Szolgáltatások.

Szakképesítések köre
Az új OKJ-ban szakképesítések, részszakképesítések, és szakképesítés-ráépülések szerepelnek.

Szakképzés megkezdésének életkori feltétele
Az iskolai rendszerű szakképzésbe (a művészeti képzés kivételével) legkorábban abban az évben kapcsolódhat be a tanuló, amelyben betölti a tizenhatodik életévét, a szeptember első munkanapján kezdődő tanítási évben.

Szakképzésben való részvétel feltételei
Az Országos Képzési Jegyzék, illetve az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei határozzák meg a szakképzésben való részvétel iskolai végzettség, szakmai előképzettség szerinti és egyéb feltételeit.

Szakképzési évfolyam
A szakképző iskolák (szakiskola, szakközépiskola) szakképzési évfolyamain az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítések szakmai vizsgájára való felkészítés folyik, a szakképesítés központi programjában meghatározott feltételek szerint.

Szakközépiskola
Olyan középiskola, ahol a 9-12. évfolyamon közismereti, az érettségire felkészítő képzés folyik. Emellett az első két évben szakmai orientációs, a második két évben pedig szakmai alapozó tantárgyakat is tanítanak. A tanulmányok befejeztével az érettségi megszerzését követően kezdődik a szakmai képzés, mely után a tanult szakmából szakmai vizsga tehető.

Szakmacsoport
Az államilag elismert szakképesítéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzék (OKJ) a szakképesítéseket 22 szakmacsoportba sorolja: Szakmacsoportok megjelölése a számok jelentésének a meghatározásával (3. oszlop):1. Egészségügy 2. Szociális szolgáltatások 3. Oktatás 4. M!vészet, közművelődés, kommunikáció 5. Gépészet 6. Elektrotechnika-elektronika 7. Informatika 8. Vegyipar 9. Építészet 10. Könnyűipar 11. Faipar 12. Nyomdaipar 13. Közlekedés 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás 15. Közgazdaság 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-turisztika 19. Egyéb szolgáltatások 20. Mezőgazdaság 21. Élelmiszeripar 22. Közszolgálat

Szakmacsoportos alapozó oktatás (szakközépiskolák 11-12. évfolyam)
A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására.

Szakmai alapképzés
A szakképesítés megszerzésére felkészítő képzési folyamat azon része, amely azonos szakmacsoportba tartozó szakképesítések közös szakmai ismeretei megszerzésére irányul.

Szakmai alapozás, előkészítés
Szakközépiskolában (11-12. osztály), ill. szakiskolában (9-10. osztály) az érettségiig, ill. az alapvizsgáig nem folyhat szakképzés, csak szakmai alapozó, előkészítő, orientáló képzés.

Szakmai alapozó oktatás (szakiskolákban)
A szakiskolák 10. évfolyamán max. a képzési idő 40 %-ában a szakképzésbe való bekapcsolódást előkészítő elméleti és gyakorlati képzés folyhat.

Szakmai egészségi alkalmasság
Egyes szakképesítések megszerzését, illetve a képzésben való részvételt a szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó jogszabály egészségi alkalmassághoz kötheti. Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, az első szakképzési évfolyamra való felvételnél, átvételnél, illetőleg a továbbhaladásnál az egészségügyi és a pályaalkalmasságra vonatkozó szakvéleményt figyelembe kell venni. A közismereti (9.) évfolyamra való felvétel nem köthető egészségügyi és pályaalkalmassághoz.

Szakmai előképzettség (előírt)
lásd Előírt szakmai előképzettség

Szakmai és vizsgakövetelmény
A szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kiadott központi képzési dokumentum. Az adott szakképesítésre való felkészítés, illetve a szakmai vizsga feltétele az SZVK rendelet megjelenése. Tartalmazza a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartamát (a szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot), az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok számát, a szakmai alapképzés időtartamát, a gyakorlati képzés eredményességét mérő szintvizsga szervezésének lehetőségét.

Szakmai gyakorlat (előírt)
lásd Előírt szakmai gyakorlat

Szakmai orientáció (szakközépiskolák 9-10. évfolyam)
A tanulók pályaválasztását segíti elő egy vagy több szakterület tevékenységformáinak, technológiáinak megismerésével a humán, a műszaki, a gazdasági-szolgáltatási, valamint az agrár szakterületeken. A szakmai orientáció elméleti és gyakorlati tevékenységekből áll, és lehetőséget biztosít, hogy a tanulók tapasztalatokat szerezzenek a különböző szakterületeken.

Szakmai vizsga
Az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére szervezett állami vizsga.

Személyi jövedelemadó-kedvezmény felsőoktatásban
A felsőoktatási tandíj 30 %-a, de maximum 60 000 Ft maghatározott jövedelemhatárig a személyi jövedelemadóból visszaigényelhető.

Szintvizsga (gyakorlati)
A gyakorlati képzés szervezője annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt vizsgát szervez.

Szükséges iskolai végzettség
lásd Előírt iskolai előképzettség

Támogatás (képzéshez)
lásd Képzési támogatás

Tanfolyami képzés
lásd Felnőttképzés

Tankötelezettség
A 2012 szeptemberében hatályba lépő köznevelési törvénnyel a tankötelezettség időtartama is módosulni fog. A tankötelezettség kezdete ugyanúgy 6 éves kor lesz, a felső határ pedig újra 16 éves korra csökken. A jelenlegi szabályozás szerint a gyermek legkorábban abban a naptári évben válik tankötelessé, amelyben a 6. életévét május 31-ig betölti, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.  A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a 6. életévét december 31-ig tölti be. Ez a határ 8 éves korig is kitolódhat, ha a gyerek augusztus 31. után született. Az új köznevelési törvény alapján viszont a gyermek abban az évben válik tankötelessé, amelynek augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben. Az iskolaérettséget alapesetben az óvoda igazolja, amennyiben azonban kétség merülne fel ebben a kérdésben, nevelési tanácsadáson, illetve sajátos nevelési igényű gyermekeknél a szakértői és rehabilitációs bizottság általi vizsgálaton kell részt venni. Ha azonban a tanácsadó úgy ítéli meg, a gyermeknek mindenképpen meg kell kezdenie a tanulmányait valamely közoktatási intézményben, akár a szülő akarata ellenére is. Az a gyermek, akinél azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig maradhat az óvodában, és ezt követően válik tankötelessé. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek 6 éves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. Változás lesz az új törvényben, hogy az óvoda a jelenlegi 5 éves kor helyett már 3 éves kortól kötelező lesz, és csak indokolt esetben, a jegyző, az óvodavezető és a védőnő egyetértésével lehet ez alól felmentést kapni. Jó tudni, hogy az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a 3. életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve hogy minden az intézmény körzetébe tartozó 3 éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. A kormány az új leszállított korhatárhoz több óvodai férőhely létrehozásával szeretné megteremteni a feltételeket. Ami a tankötelezettség végét illeti, az új szabályok alapján a tanuló 16. életévének betöltéséig tart, sajátos nevelési igényűeknél az időtartam a 23. életévig nyúlhat ki. A törvényalkotó ezt a változtatást azzal indokolta, hogy nem szükséges az iskolapadban tartani azokat a fiatalokat, akik inkább kilépnének az oktatási intézmény keretei közül, ráadásul így a többi – tanulni vágyó – kamasz fejlődését sem zavarják meg. Azok pedig, akik 16 évesen elhagyják az iskolát, később újból bekapcsolódhatnak az oktatásba, amikor saját meggyőződésük is erre inspirálja őket. A változtatásokkal a gyermekek 3-tól 16 éves koráig írja elő jogszabály a tankötelezettséget, ám a rendszer továbbra is lehetőséget biztosít a szülők és pedagógusok egyedi korrekciójára, ha arra szükség van. 

Tanulmányi szabadság
A munka mellett iskolarendszerű tanulmányokat folytató munkavállalónak a munkáltató köteles szabadidőt biztosítani. Ennek mértékét a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően kell megállapítani. Ezen túlmenően vizsgánként - a vizsga napját is beszámítva - 4 munkanap, a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani a munkavállalónak.

Tanulmányi szerződés
A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet munkavállalójával. A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok ideje alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetve a képzettség megszerzése után a munkáltatóval munkaviszonyát meghatározott ideig fenntartja.

Tanulmányi területek
1.) Oktatás: 140 Általános oktatási ismeretek 2.) Humán tudományok és művészetek 211 Képz - és iparművészet 212 Zene- és előadó-művészet 213 Audiovizuális módszerek és média-szakismeretek 215 Kézművesség 223 Anyanyelvi képzés 3.) Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések 313 Politikai és civil társadalmi tudományok 321 Újságíró- és riporterképzés 322 Könyvtári, levéltári ismeretek, információkezelés 340 Üzleti ismeretek és ügyvitel (általános programok) 341 Nagy- és kiskereskedelem 342 Marketing és reklám 343 Pénzügy, bank és biztosítás 344 Könyvelés és adózás 345 Menedzsment és igazgatás 346 Titkársági és irodai munka 347 Munkahelyi ismeretek 4.) Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományos képzések 462 Statisztika 481 Számítástechnikai képzések 482 Számítástechnikai alkalmazások 5.) Műszaki, ipari és építőipari képzések 520 Általános műszaki képzés 521 Gépgyártás, műszer- és fémipar 522 Energetika, elektromosság 523 Elektronika és automatizálás 524 Vegyipar 525 Gépjárművek, hajók, repülőgépek gyártása 541 Élelmiszergyártás 542 Textil-, ruha-, cipő- és bőripari képzések 543 Fa-, papír-, műanyag-, üvegfeldolgozás 544 Bányászat és kitermelőipar 581 Építészet és várostervezés 582 Építőipar, vízi, közlekedési stb. építés 6.) Mezőgazdaság 621 Növénytermesztés és állattenyésztés 622 Kertészet 623 Erdgaződálkodás 624 Halgazdálkodás 625 Vadgazdálkodás 641 Állatorvosi kisegít k képzése 7.) Egészségügy és szociális gondoskodás 720 Egészségügy (általános programok) 723 Ápolás, gondozás 724 Fogászati laboratóriumi technológia 725 Orvosi diagnosztikai és kezelési technológiák 726 Terápia és rehabilitáció 761 Gyermek- és ifjúságvédelem 762 Szociális munka és tanácsadás 8.) Szolgáltatások 810 Személyi szolgáltatások (általános programok) 811 Szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, vendéglátás 812 Utazásszervezés, turizmus és szórakoztatás 813 Sportok 814 Háztartási szolgáltatások 815 Fodrászat és szépségápolás 841 Szállítási szolgáltatások 850 Környezetvédelem (általános programok) 851 Környezetvédelmi technológiák 852 Természeti környezet és él világ 853 Kommunális és közegészségügyi szolgáltatások 861 Személyi és vagyonvédelem 862 Foglalkozás-egészségügy és balesetvédelem 863 Honvédelem

Tanulói jogviszony
A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre és az elbocsátás, az intézményből való kizárás kimondásának, illetve a tanulói névsorból való törlésének napjáig tart. A képzés befejezése esetén a tanulói jogviszony a vizsgaidőszak utolsó napján szűnik meg.

Távoktatás
Ez a képzés olyan sajátos információtechnológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatára épül, amely az oktató és a képzésben részt vevő felnőtt interaktív kapcsolatán és az önálló munkán alapuló képzést tesz lehetővé.

Térítési díj a közoktatásban
Térítési díj fizetendő az oktatásért az alapfokú művészetoktatási intézményben, a nappali oktatási formában történő második szakképesítésre való felkészüléskor, középfokú iskolában a 11. évfolyamtól kezdődően a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor.

Térségi Integrált Szakképző Központ
Szakképző iskolák, esetleg felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmények társulása szakképzési feladatok összehangoltan történő ellátására.

TISZK
lásd Térségi Integrált Szakképző Központ.

Tudásszint-felmérés (előzetes)
lásd Előzetes tudásszint-felmérés

Új OKJ szerinti képzés
Akkor kezdődhet, ha az ahhoz illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények, központi programok hatályba lépnek. Az új követelmények megjelenéséig a képzés a korábban hatályos követelmények szerint folyhat (kifutó rendszerű képzés).

Vizsgakövetelmény
ásd Szakmai és vizsgakövetelmény